Az miért van hogy mindig olyan emberbe leszek szerelmes aki elérhetetlen?

jézusom! mintha csak én írtam volna ezt a kérdést! totál ilyen vagyok én is :)

18 L

Ha olyanokba szeretsz bele mint mondjuk egy filmsztár, vagy egy énekes, hát az tényleg nem szerencsés.. de az nem is szerelem. Viszont ha olyan srác kell aki a környezetedben van, csak te úgy érzed hogy elérhetetlen, azon lehet változtatni. Legyél magabiztosabb, mutasd meg nekik hogy te vagy 'elérhetetlen'. És ha nem adod csak úgy oda magad, az hidd el hogy vonzóbb. Viszont az hogy ha meg megszerzed, és utána nem kell... hát ezen is változtatni kell.

Ahogy körbenézel a világban, mindenkivel így van ez... álmok, vágyak, illúzók. Megszerzünk valamit és amint birtokoljuk már nem is olyan érdekes. 'Hú de kell az a táska... és megveszed, csodájára járnak a barátok, majd egy idő után nem érdekel már senkit, és téged sem. Új táska után nézel.' Vagy mikor megkívánod pl a csoki fagyit, veszel egyet... de mikor már nyalogatod, nem ér annyit, mint mikor rá vágytál. És ez így van a párkapcsolatokban is. Jöhetnek itt a kommentek, letagadhatjátok nekem, egymásnak, de magatoknak nem hoyg így van sajna. Minden az értékét veszti mikor már a milyenk. Elkezdődik a kapcsolat, jó minden, rózsaszín felhő... majd megismered, a rossz szokásaival együtt az illetőt, és azok az illúziók amiket eddig felépítettél ledőlnek... mert nem olyan a másik, amilyet te akartál. De ez nem is baj... nem kell ettől félni, csak nem szabad hagyni hogy a megszokás, a közöny eluralkodjon évek múltán... ezért mennek tönkre a házasságok. Persze ez amit most mondok nem mindenkire igaz, de elmondható hogy általában így van. Fontos hogy a kapcsolat folyamatosan megújuljon, hogy mindig legyen felfedeznivaló a másikban.

Te meg ne aggódj, majd jön olyan valaki akivel kölcsönös lesz a szerelem. Én is vártam az igazira, nem jöttem csak úgy össze senkivel, aztán 16 voltam mikor végre olyan sráccal találkoztam akibe beleszerettem egyből, egy évig csak 'jóban' voltunk.. aztán kiderült hogy ő is belém volt zúgva az alatt az egy éve alatt, nem csak én. 2 évig jártunk, de eléggé nagy f*sz volt igazából, csak mire kiderült én már beleszerettem, de mára már vége, azóta sincs senkim. És még most is azt mondom hogy megérte rá várni, nem bántam meg.

Szerintem ez ami benned van, nem nőhető ki, te ilyen vagy, és ez érték, mert nem állsz mindenkivel csak azért hogy legyen valakid, ez a mai világban tök jó:)

20/L