Normális ez így?

18 éves lány vagyok.

Nem volt még komoly kapcsolatom. Fél évig volt egy barátom,akivel olyan volt a kapcsolatom,amilyenre most is vágynék..Azért nem mondanám,h ez komoly lett volna,mert én folyamatosan azt éreztettem vele,hogy küzdenie kell értem,és nem kaphat meg könnyen.Szerettem az izgalmakat ilyen téren..furán hangzik,de így nem volt unalmas.

Azonban nagyon nagy hibát követtem el,mert a srác ezt megunta,és mondta is ő már nem szeretne küzdeni.

Én elvesztettem őt ezzel,szerettem ,és mai napig szeretem,de már nincs mit tenni.

Mégis azt nem tartom normálisnak ,h én egy ugyanilyen kapcsolatra vágyom..mert az előzőnek ez okból lett vége.

Úgy tudnám megfogalmazni,h nekem szükségem van egyfajta macska-egér harcra,ami mindig fennáll.

De őszinte legyek,hiányzik az,hogy szeressek valakit és hogy én is kapjak törődést. Viszont valahogy nem tudnak érdekelni az "egyszerű"séget sugárzó fiúk.

Tudom,ez ellenszenvesen hangzik,de ez a helyzet.

Ez majd változni fog idővel? Amit még megjegyeznék,h nem volt semmiféle szexuális kapcsolatom a volt barátommal.

18 /L.