Miért érzem azt, hogy másodjára nem fogok tudni annyi erőt és energiát beleadni?

A kérdés csalóka lehet, sokan félre is érthetitek.

A történetem: volt egy kapcsolatom ott mindent beladtam mindent megmutattam ami velem kapcsolatos, mindent elmeséltem ami történt velem, szóval ilyesmik.

Viszont úgy érzem másodjára ez nem fog megtörténni. Valahogy úgy érzem ez még egyszer nem fog menni. (Magam sem értem miért). Úgy érzem másodjára már nem lenne ugyanolyan... Meg amúgy is minek, pár hónapig fog csak tartani akkor meg minek... Nem erőltetem. Ami mondjuk maga után vonja, hogy sosem leszünk igazán jóban ami elég gagyi kapcsolatokat fog eredényezni, de nem tudnám még egyszer megismertetni magam valakivel, csak azért hogy utána vége legyen. (A másik gond, hogy eszembe juthat akkor milyen volt ez elsőre és még az emlékek súlyát is viselnem kell).

Ugyanezt a legjobb barát posztjával is eljátszottam, egy legjobb barátom volt eddig, megutáltuk egymást, azóta nincs ilyenem. Egyszerűen nem megy. Pedig ennek lassan 6 éve már.

Ti hogy tudtok második, harmadik, ezredik kapcsolatotokba is, úgy hogy azt is komolyan veszitek és tudtok rá úgy gondolni hogy "ez lesz az igazi"? És rendesen ugyanúgy nekiállni mint a legelsőnél "gyermeki naívitással" és mindent megmutatva és elmondva ami veletek kapcsolatos? (gondolatok, régi füzetek, kacatok, kedvenc helyeitek, pár fotó, emlékeitek egy része stb.) És az előző kapcsolatokkal kapcsolatos emlékek és gondolatok hogy nem jelennek meg akkor is?

Na ez elég kesze-kusza lett, előre is elnézést érte, nem tudom normálisan megfogalmazni.