Jogosan haragszom rá, most mit tegyek ha mégis tetszik a helyzet?

Az alapfelállás az, hogy másodéves egyetemista vagyok. Most jön a harmadik évem. A szüleim gazdagok, így nekik köszönhetően nagyon jó módban élek, nevezhetjük luxusnak. Ők kint élnek Svájcban, én pedig itthon egyedül.

Az egyetem alatt megismertem egy srácot, Ő mindig az a nagymenő bulizós fajta, rengeteg barátnője volt már, és bármikor tud találni magának lányt.

Én pedig a tipikus filmekbe illő hülyegyerek vagyok, dagadt is vagyok, ennek ellenére van egy kis önbizalmam, és viccesnek is tartanak. Azonban csajozás téren botrányos amit leművelek. Egyszerűen lehetetlenség számomra, hiába megyünk el bulizni. Ő mindig talál valakit, én meg senkit.

Szóval ezzel a sráccal a véletlennek köszönhetően haverok lettünk az egytem első éve alatt. Mondhatni, hogy a legjobb haverok.

Nem a pénzemért haverkodik velem, ezt tudom.

A múltkor elmentünk bulizni, majd odamentem egy nagyon csinos lányhoz, persze lekoptatott egy kedves dumával. Visszavonultam a haveromhoz, aki mintha végig engem nézett volna. Majd azt mondta, hogy elmegy van egy dolga. Az este folyamán többet nem is láttam. Fél óra múlva odajött a csaj, hogy bunkó volt, stb. beszélgessünk. Azt hittem, hogy álmodok. A buliból hazavittem, és kaptam egy csókot is.

Másnap a haverom hív, hogy milyen volt a lány?

Azonnal rájöttem, hogy túl szép volt, hogy igaz legyen, benne van az Ő keze is.

Elmondta, hogy ismeri a csajt, és elvileg nagyon odavan a gazdag pasikért, igazi pénzes lány. Szólt pár szót az érdekemben.

Kiakadtam a haveromra, Ő meg azonnal jött azzal, hogy látta mennyire elvagyok kenődve és már nem bírta nézni, hogy mindig lepattintanak. Meg, hogy jógyerek vagyok, a legjobb haverok vagyunk, csak jót akart nekem. Jót fog nekem tenni.

Én teljesen ellene voltam ezeknek a pénzen alapuló kapcsolatoknak, így nem is kerestem a lányt. Két nap után a csaj rámírt fb-on, hogy elfelejtettem, vagy miért nem kerestem? Nem bánná ha elmennénk valahova.

A lány 10/10, én meg belementem a dologba. Elhívtam randizni, és számomra annyira új ez az egész, és annyir a jó, hogy most dúl bennem ez a kettősség, hogy nem engem kedvel igazán, de mégis jó érzés.

Nem okoz számomra problémát, hogy megadjam a lánynak azt amire vágyik(anyagiak).

A haverom is hiányzik, főleg hogy összevesztem vele most meg mégis belementem.

Ti mit tennétek?

21/F