Akik távkapcsolatba kényszerültek hogyan tudják elviselni?

mi már az elejétől távkpacsiban vagyunk 3 és fél év óta 200 km-s táv. jövő év elején fog a városomba költözni.

próbáld meg lefoglalni magad (pl. olvasás, takarítás, tanulás, hobbi, sport, önfejlesztés), és nem emészteni magad a fájdalom miatt.

a lényeg, ha tényleg szeretitek egymást, akkor ki tudtok tartani egymás mellett ilyen táv mellett is, de ezért ugyanúgy tenni kell, mint, ha nem lennétek távkapcsiban.

találkozzatok, amikor tudtok, köztes időkben pedig skype-oljatok sokat.

nélküle is boldognak kell lenned, mert ha nem akkor leginkább társfüggőségben szenvedsz, ergó, ha ő nincs, akkor nem tudsz boldog lenni, nincs életed..stb, mert akkor tőle függsz.

próbáld meg a fájdalmaidat ész keretek között megélni, ne emésszen fel!

attól, hogy távol van, még szeret, és mikor tudtok, találkoztok. :)

az elején tudom nehéz, egy idő után csökkenni fog a fájdalom, hidd el, hagyj időt magadnak! átéltem, tudom hogy miről beszélek!

sok sikert és kitartást! :)