Ha bárkivel lefeküdhetnénk akit megkívánunk, azt el tudná viselni a lelkünk?

Én azért örülök, hogy nem enged be az ágyába bárki, még akkor sem ha nekem tetszik.

Jó hogy van erkölcs, két fél közötti viszonyulás, szégyenlősség és társai, amik fűszerezik a dolgot.

Nem szeretnék bárkit megkapni, így amikor az ágyra kerül a sor, akkor úgy érzem megérdemlem, tudom értékelni az oda vezető utat.

N

Persze. Igazából most semmi hencegés, de velem eddig ia ez volt, aki megtetszett, azzal sikerült is valami.

A lelkem elbírja, mivel kevés ember tetszik meg igazán és kevés embert kívánok meg. Ráadásul mocskosul monogám vagyok, szóval a párom mellett a többi pasit nem tudom megkívánni részegen sem. Így neveltek, vagy nem tudom.