19 évesen egy kisbaba apukája leszek, mit tegyek?

Én csak támogatni tudom. Nehézségekkek és lemondással jár, de ez minden korban így van.

43N

Nem értem, hogy hogy beszélhet valaki gyűlölködve egy megfogant gyerekről. Gondolom a család akkor nem keresztény, vagy ha igen, szégyelljék magukat elég mélyen.

Nem vagyok ellene bizonyos esetekben az abortusznak, de a leírtak alapján meg kéne tartanotok. Vallásosak vagytok, szeretitek egymást, a párodnak mindene, hogy gyereke lehessen. Biztos nehéz lesz pár évig, de nem túl fogjátok élni. A család pedig inkább segítsen, ne gyűlölködjön!

Megkérdezhetem, hogy hogy történt? Védekeztetek vagy nem, vagy csak megszakítással?

Nekem volt egy abortuszom, nen bántam meg, hogy elvetettem, csak nem ott kellett volna. Ha a műtét mellett döntötök mégis, semmiképpen sem az sztk-ban, mert lelkileg, fizikailag maradandó sérülést fog szenvedni. Inkabb fizetek dupla annyit, de azt a bánásmódot és stilust senkinek nem kívánom

Gondolkozz el. Tonkreteszel 3 életét? A sajátodat, szerelmedet es a gyerekét, akinek nem fogtok tudni megadni mindent. Megéri mindenáron élni? Ne kínozd magatokat

Lehetek őszinte? Nagy hülyeség volt!

Figyelj nem tudom, hol élsz fejben, én jóval idősebb vagyok nálad (na jó nem annyira kicsivel kevesebb mint 10 évvel) és pontosan tudom, hogy így a semmire én nem, hogy gyerekek, macskát nem vállalnék. Az sem mentség, hogy valakinek van munkája, vagy "talán lesz majd" egy jobban fizető. Az majd akkor lesz, amikor meglesz. Ez így őrült nagy felelőtlenség, a vége az lesz, hogy ott fogod hagyni az egyetemet, és ez még hagyján lenne, hiszen lehetne oda járni 30+-osan is, de basszus gyerekkel az "oldalkocsiban" elkapartok.

Majd ha megszületik a kicsi, akkor elmúlik a harag a szülők részéről.

Tanuljatok, dolgozzatok, és kitartást! De főleg azt! :)