Ha a másik visszautasítja az eljegyzési gyűrűt, az gyakorlatilag a párkapcsolat végét jelentheti?

"Hogyan lehet helyrehozni a lelki sérülést egy visszautasított eljegyzési ajánlat után?"

És azt, ha nem kérik meg valaki kezét x év együtt élés után sem? Ne legyen már egy férfi ennyire mimóza lélek.

Számomra igen.

A hagyományos szemszögből sehogy nem lehet helyrehozni! Mert mi van akkor, ha mégegyszer visszautasít?

Egy mód van, onnantól: a nőnek kell megkérni a pasi kezét. Ez utóbbi sok nő számára megalázó (nocsak, hol az egyenlőség?) azokban egy pasinak nem kell magából kétszer is bazári majmot csinálni.

Egyébként ha pl. szereted a bosszút, akkor ez egy nagyszerű alkalom, mert többféle vége is lehet a játéknak:

worst ending: más lány kezét kéred meg (jujjjj ez erős)

bad edning: simán pókerarccal közlöd vele, hogy te már többé soha a büdös életbe nem fogod megkérni a kezét, és ha ő se akarja a tied, akkor pápá

good ending: EZ LETT VOLNA AZ

Figyelj, két felnőtt ember közös döntése, hogy össze akarnak házasodni. Akkor is, ha az eljegyzést meglepetés, és a férfi kéri meg a nőt.

Előtte illik ezeket tisztázni, hogy kinek mi a véleménye a házasságról, gyerekről, mik a tervei a jövőre nézve. Ezekről nem egyedül a férfi dönt, de nem ám!

Közös útirány esetén nem igazán tudok olyan szinten elrontott leánykérést elképzelni, amire elutasítást kap a férfi.

Ha a nő nem akar esküvőt, nem beszéltek erről, csak pár hónapja vannak együtt, stb, akkor pedig pont egy elkapkodott lánykérés lehet a jele annak, hogy nincs egymás mellett több keresnivaló.

Ezt összegezve: igen, úgy gondolom, hogy a nem egyúttal a kapcsolat végét is jelenti.

Ez azért rengeteg dologtól függ.

Nem mindegy, hogy ez mennyi idő után történt. Ha 2 hónap járás után, akkor egyáltalán nem jelenti a véget, pusztán annyi, hogy ő nem akar meggondolatlanul rohanni. Ez nem jelenti azt, hogy ne szeretne, csak az ember szerelmesen is néha tud reálisan gondolkodni. ;)

Ha mondjuk 10 év után utasít el, akkor már valószínűbb, hogy bár élvezi a társaságodat, de téged csak egy átmeneti állapotnak tekint, és közel sem a végállomásnak.

Bár ez sem biztos. Mire az eljegyzésre sor kerül, már illik ismerni egymás vágyait és elképzeléseit. Lehet, hogy egyszerűen nem szeretne esküvőt.

Viszont ha az az oka, hogy tényleg nem veled képzeli el a jövőjét, akkor ez a kapcsolat végét jelenti, sőt, én azt mondom, jobb is, ha akkor minél hamarabb vége lesz.

Csakis a körülményektől és a két ember személyiségétől függ. Jelentheti a kapcsolat végét, ha:

- már nagyon hosszú ideje együtt vannak, nem tinik, és a megkért (azért nem férfit írok, mert ma már van olyan, hogy a nő kéri meg) még mindig nem képes eldönteni, hogy vele akar-e lenni

- a megkért nem akar házasodni, a kérőnek meg nagyon fontos

- ha a kérő nem hajlandó végiggondolni a visszautasítás okát, még ha jogos is volt, hanem megsértődik, elkezd duzzogni, és akkora lelki traumának éri meg, hogy szakít

- a megkért érzelmi zsarolásnak fogja fel azt, hogy milyen választ ad ("addig nem mondok igent, ameddig... nem veszel nekem ezt-azt, nem költözünk ide vagy oda") - tehát olyan dolgokba köt bele, amik nem feltétlenül hibák a kérő részéről

Abban az esetben sztem nem feltétlenül a kapcsolat vége, ha a visszautasító fél elmagyarázza rendesen, hogy miért nem fogadta el a gyűrűt, érthető az indoklás, és a kérő ezen hajlandó elgondolkodni, és belátja, hogy miért kapott ilyen választ.

Ami pl. hirtelen eszembe jut, és valós aggodalomnak érzem:

- túl korai lánykérés (huszonegy-két éves emberkéknél, vagy 1 év után, együttélés nélkül stb.) - nem ismerik egymást eléggé

- ha vki veszekedés vagy egy szakításközeli után áll neki a lánykérésnek, tehát nem úgy érződik a kérés, hogy ez egy tudatosan meghozott, meggondolt döntés volt, hanem egy módszer arra, hogy visszaszerezze az illetőt

- ha vannak nagyon komoly konfliktusok a kapcsolatban, amit meg kel beszélni házasságkötés előtt (pl. nagyon különböző pénzügyi hozzáállás, akarjanak-e a gyereket, ha lesz gyerek, milyen vallásra neveljék)

A házasság a vagyon és a gyerek kérdésére a válasz. A szegény gyerekteleneknek teljesen mindegy.

A leánykérés elutasitása a párkapcsolat vége. Legalábbis nálam az lenne. Bár én végül nem kértem meg a feleségem kezét. Még csak 24 éve élünk együtt, házasok vagyunk persze.