Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Eljegyzés » Mit tennétek, ha a barátotok...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Mit tennétek, ha a barátotok családja másabb lenne, mint a tiétek? (negatív értelemben)

Figyelt kérdés
Nagyon szeretem a barátomat, de mindig úgy érzem nem hozzám való. Ez az érzés állandóan bennem van, erősebb, mint a szerelmem. Pedig nem rossz fiú, csak teljesen más családból van mint én. Ha arra gondolok, szakítás, rosszul vagyok. Ha velem van, mindig nagyon jól érzem magam vele, de ha nincs velem állandóan csak a rossz motoszkál a fejemben. Mi és az én családom eléggé összetartó, segítőkész emberek vagyunk. Nem vagyunk gazdagok, de mindent igyzekszünk beosztani. A barátom családja tiszta ellentéte a miénknek. Nagyon nehéz ezt így leírni, de nem tudom mit tegyek. Elhagyni valakit azért, mert a családja más??? Miközben mi megértjük egymást??? De mégis csak az ő családja, az ő vére? Nekem ő az első barátom. ő mindent megtesz azért, hogy a kapcsolatunk jó legyen. ő nagyon jó, de szerintetek fogntos az, hogy milyen a párotok családja?? rokonai???
2011. aug. 1. 20:14
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
33%
nemjó ez a gondolkodás mód, a fiúval jársz vagy a családjával? nekem volt olyan barátom akinek az anyja idegbeteg volt, utált meg ilyenek, de mégis elvoltam a fiával. egy olyan családdal nem találkoztam, akik olyanok lettek volna mint az én családom, mindenhol mások a szokások, és ennyi. kedvesek veled? akkor nincs baj. csesztetnek? ne menj hozzájuk, járjon hozzád a fiú.
2011. aug. 1. 20:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
32%

Nekem egyáltalán nem fontos, felőlem a sátán fia is lehet, ha velem kedves, és megértjük egymást.

És amúgy neki mi a véleménye a családjáról?

Nem ritka, hogy valaki szakít a családi hagyományokkal, nekem is nagyon mások az eszméim, mint a szüleimnek.

2011. aug. 1. 20:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:
50%
Ezt attól kéne függővé tenni, hogy a párod milyen, hogyan vélekedik a saját és a te családodról, hogyan képzeli el a majdani családját, mik a tervei, stb... Erről érdemes lenne nektek beszélgetni.
2011. aug. 1. 20:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 anonim ***** válasza:
50%
A páromnak más mentalitású a családja, mint a miénk. Szerintem nem probléma, igaz, hogy annak a családnak a része, de végül velem fog saját családot alapítani, és én biztosítom majd neki azt a harmonikus életet, amit ők nem adtak meg neki. Ha csak ez a probléma, szerintem meg lehet oldani. Ha nincsenek ellenetek, legalábbis. :)
2011. aug. 1. 20:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 anonim ***** válasza:

Akkor válik fontossá, amikor egy életre keresel társat magadnak, akkor bizony hátrány, ha a családtagok problémásak, elherdálják a pénzüket, mert utána titeket fognak zaklatni, hogy nem tudnak megélni, segítsétek őket stb.

Mellesleg el kell viselni a látogatások alkalmával a tőlünk butábbat, ez pedig eléggé alááshatja a kapcsolatot a párunkkal. Mert ki szeret nem kellően értelmes környezetben lenni? Senki.

2011. aug. 1. 20:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 anonim ***** válasza:

szakítani akkor kell, ha bármi módon te sérülsz bármitől

az én példám, hogy értsd:

az én párom a családtagjai előtt mindig azt érezteti, hogy senki lennék nélküle (mert ő jól keres) és apránként ez hova forrta ki magát?

a párom testvére, csak nekem gratulált az eljegyzésünkhöz, a testvérének nem - amikor bejelentettük a család előtt.


nos itt amikor már te (a példában én) lelkileg sérülünk, ott kell szakításon gondolkodni.

mert bennem egy világ dőlt azzal össze, hogy az életének párját, a leendő feleségét így állítja be a családja előtt, akkor mások előtt?

és nem a külsőségek a lényeg, hogy mások mit gondolnak tudom, de akit szeretek, tisztelek, becsülök, azt nem járatom le, sőt!


tehát én már valóban a szakításon gondolkodom, neked, amíg te magad nem sérülsz, addig nem kell.

szerintem.

2011. aug. 1. 20:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 anonim ***** válasza:

Szerintem épp ellenkezőleg komolyan veszed a kapcsolatotokat és felnőtt fejjel gondolkodsz, nem jó egy olyan párt választani aki nem hozzád való, és ezeket a dolgokat otthonról hozzuk magukkal. Nem csak azzal van a probléma, hogy a családja más (egyébként ha tényleg egy család lennétek ebből is lenne), hanem a gondolkodását azért mindenki a szüleitől tanulja ezért szerintem igenis fontos hogy a családjaitok naggyából hasonló fajták, hasonló gondolkodásúak legyenek.

+Ahogy leírtad te szakítani szeretnél egyértelműen csak félsz, mert ő az első barátod, igazán nincs mitől félned, de ezt persze könnyű másnak mondani:)

2011. aug. 1. 20:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 A kérdező kommentje:
Én el tudnám képzelni az életemet ezzel a sráccal. Vannak közös terveink, már most. Ha elvégzem a fősulit, megkérné a kezem. Hasonlóan gondolkozik, mint én a jövőt illetően. Csak azért bánt ez az egész, mert nekem nincs testvérem és a szüleim sem fiatalok már. A férjemen kívül senkire sem számíthatok majd. És ha ő nem a megfelelő fiú a számomra, akkor egyedül mindent újra kezdeni, nagyon nehéz lesz.
2011. aug. 1. 20:30
 9/13 anonim ***** válasza:
A mai, szabadelvűbb világ óriási előnye, hogy simán összeköltözhettek. Tegyétek is meg, mindenképp. Teljesen külön, csak ti ketten. Ahogy megy az idő, egyre jobban kiderül, hogy mit tart fontosnak, milyen értékrendet követ. Hatalmas csalódástól óvhatod meg magad, viszont ha minden rendben, akkor biztosabb lehetsz a kapcsolatotokban.
2011. aug. 1. 21:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:
100%
Nálunk is ez a helyzet,sajnos én nem gondolkoztam akkor ilyen érett fejjel.A problémák akkor kezdődtek,amikor összeköltöztünk,addig semmi gond nem volt.S mikor megszülettek a gyerekek a problémák halmozottan jöttek elő.Mára már ott tartunk,hogy megkértem páromat,ne is jöjjön az én családomhoz csak szülinap-névnap ilyesmi,a gyerekekkel külön járok át szüleimhez,de akkor meg hol itt a család?A szülei elváltak,bár külön élnek,de szinte minden nap itt okvetlenkednek, a testvérével csak karácsonykor találkoznak (pedig pár utcával arrébb laknak).Azt sem tudja,hogy mi az igazi szeretet,mert nem élt benne.Szinte féltékeny a szüleimre,azt gondolja,hogy őket jobban szeretem,pedig ez nem igaz,őt is ugyanígy szeretem,csak másképp.Hagyjam magukra idős szüleimet?Kb. tíz év alatt jutottunk el idáig és egymást ugyan szeretjük,de mindketten őrlődünk saját magunk és a családunk között.Nagyon nem jó ez,ma már lehet,hogy másként döntenék,mert a szerelem nem minden,nagyon nehéz így a kapcsolatunk,nagy árat kell fizetnünk érte érzelmileg és szinte csak vegetálunk.De sajnos nagyon sok család van így,ahogy a környzetemben látom.És ez szerintem egyikünk hibája sem igazából,ez abból adódik,hogy más szokások között éltünk,mást láttunk,mások vagyunk,máshogy érzünk,máshogy szeretünk.Ez az élet,ez tanít minket alkalmazkodni,megismerni,elfogadni,szerelem helyett szeretni,őszintén és mélyen.Mert mindezek ellenére őszintén szeretem a páromat,próbálok felnőni a feladathoz.Minden kapcsolatban van valami bibi,nem ez,akkor más,azt is meg kell tudni oldani.Nem vagyok híve az állandó tovább állásnak,mert olyan nincs,hogy tökéletes,pont azért,mert mind mások vagyunk.Nagymamámnak volt egy jó mondása,ami kicsit ki van élezve,de van benne igazság:"Kislányom,szart a fosra soha ne cseréld le!"
2011. aug. 2. 08:17
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!