Mi a szép egy esküvőben?

Hogyhogy mi?

Az egész. Szép a pár, szépek a vendégek.

Az ifjonti remény, mindig fogják egymást szeretni. Benne van az egész élet. A fiatalok felnőttek, saját életet kezdenek, nem gyerekek többé. Ezért sírnak az örömszülők.

Felelősség, bánat, boldogság, elmúlás egyszerre. Hát ezért.

Szép és szomorú is egyben.

Az ifjú párnak az, hogy végre eljött a nap, amire vártak, összeköthetik az életüket és ennek tanúi a szeretteik, akiket meghívtak.

A násznépnek meg az, hogy látják azoknak a boldogságát, akiket szeretnek.

Ha a pár szerint a fenti dolog nem szép, akkor ne házasodjon.

Ha a meghívottnak a fenti dolog nem szép, akkor ne menjen esküvőre.

Az egész szertartás.

Voltam egy sznob esküvőn a jómúltkor. Csodálatos volt..báli zene, gyönyörű ruhák, fantasztikus tánc.

Ez volt az egyetlen esküvő, ami tetszett. De én skót vagyok, nagyon sajnálom a pénzt és ilyesmire nem adnék ki.

Nekem mint menyasszony az tetszett benne hogy pont olyan volt mint amiről álmodtam. Teremben képzeltem el körasztalokkal és pasztell színekkel, fondantos tortával és mind megkaptam :)

Emellett remek érzés volt kimondani az igent és még jobb volt hallani a férjem szájából ugyanezt a szót. Tetszett hogy a családban mindenki őszintén örült nekünk, hogy nem volt balhé stb. Örültem hogy a nagymamám ott lehetett, mert nagy álma volt hogy láthasson férjhez menni, és nekem is jó volt, hogy ott lehetett (már elég idős).

Nekem ez volt szép az esküvőnkben, hogy nekem is és mindenkinek tetszett, hogy tényleg vártunk a napot és végig fülig ért a szánk a boldogságtól. Mondjuk mai napig fülig ér a szánk és boldogok vagyunk, és jól esik visszanézegetni a képeket :)