Férfiak, ti megadjátok ugyanaz a szabadságot a feleségeteknek, amit magatoknak?

Az én férjem nőkkel barátkozik a munkahelyén, eljárkál havi 1-2szer ivós-pizzázós buliba velük, évente elmegy velük ottalvós kirándulásra stb. Nem ugyanazok a nők, 10 év alatt már változtak meg hát oylan helyen dolgozik, ahol sok emberrel épít kapcsolatot. Természetesen ezek a nők szépek, 10 évvel fiatalabbk. Viszont ugyanezt már nem engedné meg nekem, mert szerinte én nem oylan vagyok. Nem barátkozok pasikkal, ha most mégis szert tennék egy férfi barátra, akkor az azért lenne mert dugni akarok vele. Ha a munkahelyen rendszeresen túlórázni kezdenék, hogy előrébb jussak, már tuti pasi vana dologban. Ha már nem aludnék itthon egy éjszakát, másnap már úgy kelne fel hogy megcsaltam és a válást fontolgatná. Ha már két pohárra több van itthon, akkor biztos azért mert megcsalom... Ti pasik, ti is ilyenek vagytok, most őszintén? Az igazsághoz hozzátartozik, hogy én sosem barátkoztam pasikkal, nincs nagy társaságom, begubóztam a kis családba, nem jártam sose el még szórakozni se, márt csak azért se mert a gyerekkel itthon kellett lenni. Most mennék mindenhova, de utálom ezt, pl. miért ne alhatnék máshol csak úgy ha kedvem tartja? Úgy érzem magam mint akinek elvették a szabadságát. Felnőtt nő vagyok mégse tehetek azt amit akarok...?