A férjem túl sokat cigizik, kávézik, és iszik, szerintem, de nem hajlandó velem még csak beszélni sem erről, szerintetek mit tegyek?

Én vagyok az a feleség, aki a legnagyobb szarban is azt mondom, sosem fogok elválni, de!

Ha a férjem direkt rossz példát mutatna a gyermekeinknek és nem tudnánk érdemben kommunikálni erről, én sem látnék más megoldást.

A házasságotok egyébként jó? Ha elmondod neki, hogy aggódsz az egészségéért, akkor érzi, hogy ezt szeretetből mondod?

Beszélgess vele arról, hogy az egészségét félted, és jobb lenne más, ártalmatlan feszültségoldást találni ezek helyett.

Az, hogy a gyerek utánozta az apját, azt nem kell túlgondolni. Nyilván a mozdulatokat utánozta. Mi gyerekkoromban vendégségben a ropival mindig azt játszottuk, mintha cigarettáznánk. Úgy fogtuk, szívtuk, miközben elfogyasztottuk. Mondanom se kell, sose lettem dohányos.

Első vagyok. Nem beszólásnak szántam.

Anyám férje (aki nem az apám, de gyermekkoromban "nevelt" engem és a fiait) masszív alkesz lett és hiába volt anyám "normális" őt is belehúzta.

Ha időben elvált volna most nem roncs lenne.

Én még időben letipliztem (tizenpar évesen).

Hiába láttam a rossz példát sosem lettem alkesz.

Ilyen az élet egy függővel. Hidd el, csak rosszabb lesz. Jobb ha most felkészülsz az első agresszív dührohamra, amikor kiderül hogy nincs otthon cigi/pia.

A helyedben már most eldugnám a családi ékszereket, de nem otthon, hanem anyámnál.

Beszélj vele. Bújj hozzá sűrűn.

Szerintem stresszes a párod.