Felesegem “nem enged el”?

Megfogod magad, elviszed apukádat az orvoshoz. Utána meg beülsz meginni egy sört a haverokkal.

Nem is kérnék engedélyt arra hogy orvoshoz vigyek egy rokonom.

Valszeg mindig is ilyen volt.

Nem elkéredzkedni kell hanem tenykent leszogezni. Ma 3-4 itt meg itt vagyok.pont.

1. Felnőtt ember vagy, nem "elengednek", hanem szólsz, hogy dolgod van, elintézed, aztán jössz.

2. Felelősséggel tartozol a tetteid után, gondolom nem úgy írtad alá a házassági szerződést, hogy valaki pisztolyt nyomott a halántekodhoz. A jól működő kapcsolatért tenni kell minden nap, kommunikálni, jó irányba terelni. Ha valami elromlik megjavítani. Ha nagyon nem megy, és csak megkeserítitek egymás életét, akkor szakítani, bár legyen ez a végső megoldás, először a kommunikáció, és a közös megoldásra való törekvés.

3. Ha ilyen szintű a dolog, elkíséred apádat, aztán ha vitát generálna belőle, a sarkadra állsz, és megmondod, hogy (racionálisan működve) segíteni a beteg családtagjainkon az nem vitatéma, jóerzésű embereknél ez alap.

Bár sejtem nálatok nem csak ennyi a gond...

Ne légy már papucs és csicska.

Mi az hogy nem enged , csak azért is elmennék mindenhová de főleg sörözni és aztán ugathatna.