Borítsak mindent, vagy éljek olyan házasságba ami számomra nem jó?

Nem szamithatsz pasikra.

Ha egy nő fejlodni akar legtobb esetben egyedul van segitség nélkul.

Van az a mondás is hogy egy nő magának szül.

Nem egyedi eset a pàrod.

1. megvolt a kártékony feminista akinek nincsen pasija mert ezt a stílust egy elméjű férfi sem viseli el. És e miatt nagyon frusztrált és próbál itt téríteni. m1.

Szerintem ha sok a vita és kezd nyomasztó lenni otthon a hangulat akkor beszéld meg vele hogy te lehet hogy el akarsz válni mert rosszul érzed magadat. Bocsi de itt sok inkonpetens barom ossza az eszét mint az 1. és lehet hogy menthető a kapcsolat de lehet hogy menthetetlen, ezt a pároddal kell megcsinálni nem itt velünk.

Ez egy jó korai házasság volt, sajna... Ha úgy érzed, hogy te elégszer leültél vele megbeszélni, de semmi változás, semerre sem haladtok, és nem is úgy tűnik, hogy bármi változna, akkor igen, válni kell. Lehetőleg közös gyerek, komolyabb közös vagyon előtt.

Én még tennék egy utolsó próbát a helyedben egy nagyon-nagyon komoly beszélgetés keretében, ahol leszögezed, hogy nem elég válasz már az, hogy megoldjuk. Ha nem nyitott, nem lehet vele dűlőre jutni, nem tudtok legalább egy "ütemtervet" kialakítani, akkor engedjétek el egymást. Fiatalok vagytok, mindkettőtöknek lehetősége van találni egy jobban passzolót.

Az egyesre meg ne hallgass, igenis vannak normális férfiak, akikkel együtt lehet fejlődni.

#2

Most, hogy femináci vagy nem az mindegy is, férfiként mondom, hogy szerintem is igaza van. Én is magamtól érem el azt amit. Próbálja meg ő is magától. Ismerek olyan nőt (mondjuk ő ronda volt), aki egyedül vágott bele az örökbefogadásba pl. Meg olyat is, aki felcsináltatta magát egy nigával csak hogy legyen gyereke, aztán azóta egyedül nevelgeti. Azt, hogy miért nigát választott ne kérdezze senki, fogalmam sincs, de a gyerekkel eléggé kibаszott az biztos, itt Magyarországon ez nem szokványos...

Látjátok gyerekek? Ezért nem szabad fiatalon házasodni. Totál felesleges.

Igazából írhatunk mi bármit úgyis el fogsz válni tőle. Ezt te is jól tudod. Te az a "haladósabb" típus vagy, a párod pedig megfontoltabb aki nem ugrik fejest egy elhamarkodott döntésbe.

Szerintem ez csak langyos víz. Voltam ilyen kapcsolatban, mindig csak az ígéret volt, hogy majd és majd és majd ... stb. Öt év telt el úgy, hogy sehova nem haladtunk, így véget vetettem a kapcsolatnak. Rá egy évre megtaláltam azt az embert, akinek pontosan ugyanazok az életcéljai, mint nekem, így az eddig vele eltelt négy év alatt sokkal többet haladtunk, mint az előző kapcsolatomban. Nincsenek mellébeszélések, hitegetések, szépen haladunk egyik célunktól a másikig, közösen.

Tudom, hogy késő bánat, de ne haragudj, felmerül bennem a gondolat, hogy ha már az elején is így volt, akkor miért mentél hozzá? Reménykedtél, de miben? Hogy egy papír majd változtat a hozzáállásán? Drága tanulólecke volt 😑

Kívánom, hogy megtaláld azt a társat, akivel érdemes közös életet tervezni!

Ha ennyire nem megy a kommunikáció, a közös élet összehangolása, felesleges volt összeházasodni.

Ez amúgy abszolut nem korfüggő kedves 6-os. Mi is fiatalon házasodtunk 25-22 évesen, mégis mindent meg tudunk oldani együtt (12 éve)

Ha még szeretitek egymást, és ha már megházasodtatok, nem kellene ezt ilyen könnyelműen eldobni, nagyon megbánhatjátok. Felnőtt emberek vagytok, kössetek kompromisszumokat, engedjetek mindketten.

Persze, ha semmi ilyesmire nem vagytok hajlandóak akkor kb mindegy, másodszorra talán jobban átgondolod kivel kötsz házasságot.