Miért végződik szerintetek a mostanában (utóbbi évtizedek) kötött házasságoknak több mint fele válással és a párkapcsolatok túlnyomó többsége miért ilyen rövid életű és komolytalan? Mi a baj az emberekkel?

Nem győzök ezen csodálkozni, hogy miért ilyen felszínesek az emberek a párkapcsolatukban és miért hagyják el egymást házasságra, gyerekekre való tekintet nélkül ennyien, pár éven belül? Szinte mást sem látok közvetlen környezetemben, mint olyan egyedülálló szülőket, akiknek a házastársa a gyerekek születése után hagyta el őket. Az okokról nem kérdezgetem az embereket, de többségében valamilyen harmadik okról beszélnek egymás között (kollégák, ismerősök, csoporttársak tanfolyamon): talált egy újat, fiatalabbat, vékonyabbat, nagyobb mellűt, "bevállalósabbat" a szexben, vagy férfi esetében többet keresőt, nagyobb vagyonnal/jobb állással rendelkezőt és hagyja cserben a társát mindenféle erkölcsi gátlás nélkül, se szó se beszéd, mai világunkhoz igazodva "modernül", sunyin összepakolva -lelépve, sms -ben szakítva. A huszonegyedik századi Magyarország valóban az sms -ben szakítások és a gyerekükkel egyedül maradt nyomorgó reménykedők országává válik? Egyre inkább látom úgy nemcsak a magánélet, hanem a munka terén is, hogy a becsület, a tisztesség, az adott szó a mai világban nem létezik, sőt, aki ezt nyíltan fontosnak tartja, azt vesztesnek, naivnak, erkölcscsősznek tartják. Rosszabb esetben sokan a látszat kedvéért mutatják az erkölcs védelmezőjének az álarcát a külvilág felé, miközben titokban csalják rendszeresen társukat és valójában ezt az erkölcsi kötelességet -a hűséget és a szerelmet, szeretetet, elfogadást- csak a másik számára tartják kötelességnek, magukra valójában nem vonatkoztatják... és ha jön egy "jobb, szebb, újabb", ők is "lelépnek", ha anyagilag úgy éri meg nekik jobban. A fiatal magyar férfiak közül, többen internetes fórumokon azon vitatkoznak, hogy idézem: "Mi éri meg jobban: barátnőt tartani, vagy prostituálthoz járni?" Nők esetében: "Csak a lakása miatt vagyok vele, de ezt ő nem tudja, szerintetek ez így jó?"... Nem, nem jó. Főleg ha gyerek van, de ez az én szerény véleményem. - 28 éves egyedülálló, vidéki nő (akinek a szülei azt hiszik, hogy a párkapcsolat, a házasság egy életbiztosítás és be van betonozva, mint a munkahelyek a szocializmus idején).