Miért akarja a párom, hogy tanuljak valami szakmát?

Ha olyan munkahelyed van, ami hosszú távú, a megélhetesetek felét legalább megkeresed vele (minimum 100.000 nettó), akkor ne mondj semmit.

Ha végzettség híján nincs munkád, vagy minimálbérért gürizel, a fizetésed a béka segge alatt, és a párodnak kell hozzátenni, hogy megéljetek, akkor viszont tedd össze a két kezed, hogy ilyen a pasi.

Hány éves vagy egyébként? ez a gondolkodás olyan 16-17 évesen jellemző bizonyos körökben.

Ez nem hülyeség, nagyon is igaza van. Ha nincs semmilyen végzettséged, sokra nem viszed az életben. Lehet, hogy most van valami munkád, de azért az nem fog nyugdíjaskorodig tartani a mai világban.

Tanulni munka mellett is lehet, rengeteg felnőttképző van, ahol délutánonként, szombatonként vannak órák.

Tényleg nincs ingyen, de manapság semmi sincs. A párod gondol a jövőre, tedd te is azt. Az egy dolog, hogy nem voltál jó tanuló, de mindent csak akarni kell. Különben is, a szakmai képzés már nem olyan, mint az általános iskola, csak azt tanulod, ami a szakmához kell, és szakfüggően gyakorlat is van.

Gondolom nem akarsz hosszú távon minimálbéres operátor vagy segédmunkás lenni. Ötvenes éveidben meg képzetlen munkanélküli, aki sehová sem kell.

Szedd össze magad, és tanulj!!! Sok sikert!

Ha nincs végzettséged, és megszűnik a munkaviszunyod, mit fogsz tenni?

Nem lenne hülyeség, pl. olyan szakmát, amivel otthon is tudsz keresni, még akkor is, ha ez a munkahelyed marad: virágkötő, cukrász, varró... Akkor maszekolhatnál is, meg ha úgy alakul, el is tudsz vele helyezkedni.