Hogyan oldjuk meg ezeket a házassági problémákat?

A párterápiát én is hülyeségnek tartom és pénzkidobásnak, egyébként egy 34 éves ember már nem fog megváltozni. Én így leírás alapján nem tartom jó embernek a férjedet, bár első blikkre senkit sem tartok annak aki erős dohányos és emellett pénzproblémái vannak.

Egyébként a szitu nem teljesen tisztázott, Ha ő keményen melózik és fárasztó munkát végez és te mondjuk otthon vagy egész nap akkor érthető hogy ő kipihentebb. És érthető a hozzáállása. Mondjuk én akkor is megmászom a párom ha hullafáradt vagyok és 30+ órája nem aludtam semmit. De különbözőek vagyunk.

Vannak közös hobbijaitok, elfoglaltságotok?

27/F

Ha nem megy el párterápiára, én azért elmennék a helyedben egyedül, az is sokat segíthet a dolgok előrelendítésében. Nálunk szóbakerült annó a terápia, végül én jártam pszichológushoz, és már az is nagyon jó volt.

A cigizést te tudod, hogy mennyire vagy hajlandó toleráli, nálam a cigi és alkohol kizárja a kapcsolatot, esetleg megondhatod neki, hogy választhat közted és a cigi között, ha egyáltalán nem viseled el. Ez a baj a szenvedélybetegségekkel, hogy a fontossági listán előrébb kerülnek, mint a párkapcsolat.

Megteheted azt is, hogy elfogadod a cigivel együtt, mert fontosabb neked az, hogy együtt legyetek, ezzel vállalva a kockázatát, hogy időskorban ő előbb lesz beteg.

Nálunk egy darabig úgy volt, hogy a párom úgy gondolta, a fontossági sorrendnél az első helyen megférünk én, és a munkája, ma már másképp látja, és ez kölcsönösen így van. A munka nem mehet a kapcsolatunk rovására. El kellett mindkettőnknek dönteni, hogy mi a fontosabb, mi egymást tettük az első helyre. Ha imádnám a munkám, de elvenné az időm többségét a páromtól, akkor otthagynám a munkát, és keresnék másikat.

Az egészséggel kapcsolatban még annyi, hogy a páromnak fontos a testmozgás, és az is, hogy én mozogjak, mert együtt akar velem megöregedni. Nekem kevésbé fűlik a mozgáshoz a fogam, de megértettem, hogy ez neki fontos, így heti minimum kétszer időt szakítok rá. Régen nagy sütievő oltam (már-már függőségnek is nevezném), ma már tizedannyit nem eszek, mint régebben.

Ha lemond érted a cigiről, vagy hajlandó elmenni terápiába annak ellenére, hogy egyáltalán nem akar, az nagy dolog. Ha ezt elvárod tőle, érdemes megkérdezni, hogy te mit tehetsz érte és a kapcsolatotokért, mi az, amire neki igazán szüksége lenne.

Egy kapcsolat alakulása mindig kétoldalú. Ha az elvárásaidra koncentrálsz, és nem pedig ajándéknak tekinted, akkor megértem, hogy frusztrált vagy. Én amikor megfeledkezem erről, és elveszem az elvárásokban, hogy milyennek kéne a páromnak lennie, mit kellene csinálnia -miközben ugyebár nem csinálja- akkor emlékeztetem magam azokra a dolgokra, amiket kapok tőle már most. Például, hogy esténként mellém fekszik le, meg hasonlók.

Kedves Második!

A Te hozzászólásodban hol van nagybetű, mondatjel? :)

Egyébként egy ilyen ember sajnos nem fog megváltozni, és te is kezdesz kifutni az időből a gyerek miatt. :( Talán át kéne gondolnod, hogy ennek így nincs jövője.

Csak Jézus az aki megtudja változtatni az embereket.

Jézus az aki letudja rombolni a falakat, megtudja törni a kőszíveket és megtudja gyógyítani az összetört szívű embereket.

Jézus az aki eltudja venni a bűnnek a terhét az emberektől.

https://www.youtube.com/watch?v=LQnzdcqeiLU

https://www.youtube.com/watch?v=kuUMF09KDiA

Sajnos ebben az a baj, hogy a férjed nem hajlandó tudomásul venni, hogy probléma van, amit közösen kellene megoldani. Nekem az első férjem volt ilyen, más problémák miatt, de ő csak annyit tudott mondani, hogy ez nekünk nem megy, váljunk el. De semmit nem próbált, hogy működjön. No persze ezen én nem kesergek, mert jobb nekem így, a második férjem tök más, de ez már nem ide tartozik. Szóval a lényeg, hogy én akkor megtanultam, hogy egy házasságot csak 2 ember tud helyrehozni, egy nem. Ha tanácstalan vagy, tényleg eljárhatsz egyedül terápiára, mert biztosan hozzáértő emberek tudnak jó tanácsokat adni, ami segíthet meglátni, mit tegyél.

Munkahelyváltás nem jöhet szóba?

Sajnos a fáradtság az emberek jelentős részénél nagy úr! Esetleg ha még azelőtt "letámadod" mielőtt ledől a tv elé? Próbálkozz, tudom, nem egyszerű és pár kudarcba fulladt kísérlet után elmegy az ember kedve a kezdeményezéstől...

Amíg ezt nem oldjátok meg, ne tervezzétek a gyereket!

Az én férjem is dohányzik, mondjuk Ő azért nem annyira sokat, többször próbált már leszokni, de eddig nem sikerült. Viszont nem nyaggatom, félek én is, hogy az egészségére káros, de ha nyaggatom, azzal nem lesz jobb. Mondjuk Ő kimegy az erkélyre, tehát a gyerek előtt nem szívja.