Férfiak, hogyan alkalmazkodtok párotokhoz/feleségetekhez akkor, ha annak két munkahelye van és/vagy 12-15 órákat dolgozik egy nap vagy el van utazva munkaügyben napokig? Milyen megoldások léteznek ilyenkor a hétköznapokban?

Ezt a kérdést számos nő tehetné fel magában (van, aki fel is teszi hangosan), rájuk ugyanúgy vonatkozik.

Előre mindent meg kell beszélni, heti beosztást készíteni, ki-mikor-mit csinál, hova megy.

És segítséget szerezni: takarítónő, szükség esetén bébiszitter.

En nagyon orulnek mar annak is, ha csak egy munkahelye lenne. Vagy legalabb lett volna, hogy kapjon akarmennyi segelyt.

De a feltett kerdes eleg fura, miert kell neki ket munkahelye? Ilyen keveset keres a ferj? Magambaszallnek surgosen es keresnek egy normalis munkahelyet.

Nálunk nem működött.

Kaptam egy lehetőséget,iszonyat jó pénzért,viszont havi kb 2 hét külföld,mindig máshovaés sokszor az értekezletek este,vacsorával egybekötve,férjem nappal dolgozik,így sokszor még a skype is alig volt,mire én végeztem,ő bealudt,reggel kellnie kellett.

3 hónap után felmondtam,kerestem olyan munkát,ami bár kevesebbet fizet,de helyben van,nem kell utazgatni,éljük a mindennapjainkat,este-hétvége együtt,így a normális.

Szerintem tök mindegy ki az aki két munkahelyen, napi 12-15 órát dolgozik, az a lényeg, hogy aki sokat, legalábbis többet dolgozik, otthon már ne várja még a takarítás.

Ha két 12 órát dolgozó emberről van szó: takarítás megosztása/takarítónő.

Ha az egyik 12, a másik 2 órában dolgozik, akkor attól függ. Ha a 12 órás heti 5 napban, akkor a 8 órásé a takarítás. Ha mindketten 40 órát, csak más beosztásban (12 és 8) akkor szintén közösen, vagy takarítónővel kell takarítani.

Ha az egyiknek 2 munkahelye van, míg a másiknak 1 vagy 0, akkor ő takarít.

Ha azonos a munkaidejük, de egyik fizikait végez, másik szellemit, akkor a szellemi munkát végző a fizikai munkát végezze otthon, és a fizikai munkát végző a "szellemit" ez esetben a könnyebbet pl. főzés.

Szerintem mindent végig zongoráztam.

Nekem volt ilyen munkahelyem, a kapcsolatomban egyáltalán nem okozott gondot. Szerencsére a párom nem férfi/női szerepekben meg énfeladatom-tefeladatod megosztásban gondolkozik, hanem úgy, hogy vannak az EGYÜTTélésünkből adódó KÖZÖS feladatok, amit az végez el, aki jobban ráér vagy jobban ért hozzá vagy jobban szereti csinálni. Abban a helyzetben hétköznap minden házimunkát ő végzett, hiszen ő már ötkor otthon volt, én meg csak fél tizenegyre estem haza. Addigra elmosogatott, rendet rakott, kaját főzött, stb. Én egyedül a hétvégi takarítást csináltam meg szombatonként, a főzés akkor is az ő reszortja volt. Vasárnap meg mindkettőnknek pihenés.

Problémát inkább az okozott, hogy nem nagyon találkoztunk napközben: ő ötkor kelt, hat után indult itthonról, este kilenckor már lefeküdt. Én ráértem fél nyolckor kelni, viszont fél tizenegykor értem haza, így sem ő nem tudott megvárni este, sem én nem bírtam felkelni vele reggel. így szinte alig beszéltünk hétköznap, annyit csak, hogy amikor hazaértem, adtam neki egy puszit, arra kicsit felébredt és félálomban motyogott valamit, reggel pedig fordítva. Bármiről értelmesen beszélgetni csak hétvégén tudtunk, szexelni szintén. Bár időnként felkeltett hajnalban, de őszintén szólva utána visszaaludtam és sokszor reggel nem is tudtam eldönteni, hogy most szexeltünk-e vagy csak álmodtam.

Mi négy hónapig húztuk így, utána felmondtam. Utána két hónapig munka nélkül voltam, ami elég nehéz időszak volt, mert tél lévén neki se nagyon volt munkája és nagyon kevés pénzünk volt, de még így is megérte, mert talán a kapcsolatunk is ráment volna arra, hogy soha nem volt időnk egymásra. Ez pedig sokkal súlyosabb gond, mint az, hogy ki végzi el a házimunkát :)