A férjem elhidegült tőlem, de én még szeretem őt. Van még visszaút?

Keson megy haza, mert latni sem akar, allandoan szid, mert ki nem allhat. Mit is akarnal itt meg rendbehozni?

Ez nem elhidegülés, hanem bunkóság. Elhidegülés, amikor már nem bújtok annyit egymáshoz, csak együtt élők vagytok. A szidás már nem ez a kategória.

Választás elé kell állítani. Ha van rá lehetőség meg kell próbálni külön élni és ha akkor sem hiányzik a másik, akkor végérvényes az elhidegülés, be lehet adni a válópert. :(

Beszélgetni, beszélgetni kibeszélni megbeszélni és ha akkor sem akkor VÉGE.Viszont ha már későn jár haza és sokat szid téged, lehet, hogy már KÉSŐ. :( Sajnálom.

Én is úgy gondolom, hogy már késő, amikor ilyenek történnek. De próbáljátok azért megbeszélni, hogy miért ilyen, miért ábrándult ki belőled.

Én ott hagynám, mert ennél még az egyedüllét is jobb.

Nem lehet, hogy csak te spirázod túl a dolgot? Nem vagy depressziós? Amikor későn jár haza hol van?Csak mond valamit, hogy miért jött haza később, nem?

Te is úgy érzed, hogy teszel érte, hogy ne legyen kedve hazajönni?Valóban depressziós vagy? Nincs ebben semmi szégyellni való egyszerűen segítséget kell kérni. A depresszió egy nagyon súlyos betegség is lehet és nagyon nehezen ismerik be a betegek, hogy ők valóban betegek. Én is depis voltam, én is nehezen ismertem be, csak én eljutottam egy olyan szintre, hogy már vittek az orvoshoz, bármennyire nem akartam menni. Volt pánikrohamom, akkora, hogy mentő vitt el, totál szívinfarktusi tünetekkel, aztán még húztam a dolgot egészen addig, hogy nem tudtam már aludni. 3 hét kimerültség után írtam egy gyönyörű 21 pontos mély depis tesztet, majd gyógyszerszedés (ezt nem javaslom) újra tudtam aludni, nyugodtabb lettem és pontról pontra nekem kell felépítenem magam.És igen a férjem is nehezen viselte ezt az időszakot, de tudod:jóban rosszban BETEGSÉGBEN BAJBAN... vagy csak szerencsém volt.