Nekem nem lenne képem hozzá, hogy míg a férjem keményen dolgozik, hogy eltartson engem meg a gyerekeket, miközben én otthon vagyok, nyilvánosan ócsároljam, azt, akinek a munkájából élünk. Fehér holló vagyok?

Először otthon kellene megbeszélni a gondokat, utána ide kiírni, de az élet ennél sokszor bonyolultabb. Van hogy úgy érzi az ember, talán nem jól ítéli meg a dolgokat és van úgy, hogy már megbeszélte, de valahogy nem működnek, hátha mások tudnak javasolni bármit, ami segíthet.

A másik pedig az, hogy aki otthon van a gyerekkel, egyrészt kap ellátást anyagilag, másrészt sokszor kidolgozza a gyerek mellett a bélését, szóval nem a lábát lógatja.

Igen, igazad van, csodás asszonyka vagy.

(Önigazolást keresek rovatunknak.)

Amúgy ha csak azért nem ócsárolod a férjed, mert ő tart el, az elég érdekes.

Gondolom erre gondol:

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__hazassag_..

Az ilyen kérdéseknél, mint amit linkelek, mindig az jut eszembe: mi az ótvaros fenéért vállalják túl magukat az emberek? Ha két gyerek miatt már betegre kell dolgoznia magát az apának, és épp azokra nincs ideje, akikért elvileg dolgozik, mi értelme az egésznek?

Én megértem, hogy szar a kérdezőnek, de akkor miért nem vállaltak csak egy gyereket, cserében lenne apának normálisabb munkaideje, nem kéne annyit dolgoznia, mint az állatnak.

És anyuka mehetett volna vissza dolgozni, akkor nem érne rá otthon azon rágódni, milyen rossz így neki.

Legtöbb ilyen házasság gyönyörűen tönkremegy, mire oviba kerülne a legkisebb gyerek... Rejtély, miért!