Segítség! Mit teyek h meg tudjak bocsájtani egy megcsalást?

A párommal 8 éve vagyunk együtt. 2011. agusztusában és 2014 januárjában született gyermekünk. Mikor a pici 2 hetes volt, megtudtam hogy a 3 évvel ezelött megcsalt engem, egy akkor 18-19 éves lánnyal, én 30 vagyok, ö 44. véletlen chatelés buktatta le, a lány azt hitte vele chatel. mindent kiszedtem belöle. azt irta többször találkoztak, de "csak" 3szor voltak együtt. àllitolag, a lány szerint, mikor megtudta h terhes vagyok, akkor vége lett a dolognak, holott a párom akkor még akarta. Mikor rájött h velem chatel, akkor probált menteni, h ö tudta stb, közbe a párommal váltottak smst, amit nem tudok h mi állt benne. A párom külföldön volt azon az estén. a páromat nem vontam kérdöre utána nap, megadtam az esélyt h bevallja, de nem tette. a következö nap kérdöre vontam, tagadott mindent. Mikor elolvasta amit chateltünk a lánnyal, ujabb verziot adott elö, s mikor hazajött, megint másikat. A lány mentett verzioja sem passzolt a párom egyik verziojával sem. szoval biztos voltam benne, több jel is megerösített, föleg a párom testbeszéde, és egyszerüen láttam rajta h igaz. Most ugy teszünk mintha hittem volna h nem történt semmi, de ö is tisztában van vele h nem hiszem a sztoriját. A kapcsolatunk elég döcögösen indult, akkor léptem ki egy kapcsolatból, és néha sms-eztünk a volt párommal, de számomra lényegtelen volt, mivel ö is megcsalt, nem szá,itott nekem. Volt egy sztori, lehettünk 2-3 honaposak, mikor egy buli után enyhén ittasan lefeküdtem aludni és egy haverja megprobált rám mászni. Bevallom kezdetben nem vettem észre h nem a párom az (szerette az éjszakai félkomás együttléteket, én nem, de ö érte...), mikor észre vettem, lerugtam magamrol. a dolog hál Isten nem történt meg. Természetesen egyböl hivtam a párom,akkor ott reggel még egy másik haverja is igazolt engem, de másnapra már mindenki ellenem fordult. A párom a mai napig nem hiszi el h igazat mondtam. rengeteg félreértésünk volt még ezen kivül, amit nagyban a féltékenysége okozott. Annyi bünöm volt a 8 év alatt h néha sms-eztem egy másik volt párommal, h mi van vele, de se a beszélgetésig, sem a találkozoig nem jutottunk el, s nem is akartam. legutobb 4-5 éve irtunk, h mi van a másikkal, semmi extra, de azota semmi, nem is kell. Soha nem feküdtem le senikvel amiota együtt vagyunk, tiszta a lelkiismeretem. Ezeket csak azért irtam hogy a további érthetö legyen. Ö azt mondta igen talalkozott a lánnyal de csak egy csok volt és ez volt a bosszu azért amiket én tettem, (hozzáteszema rengeteg dolog csak az ö fejében létezik) Szóval abban maradtunk h elfelejtjük azt amit be sem vallot a szemembe, de tudjuk mindketten. Utána tötrölt hivásba kötött bele a telefonomba, holott keresztanyámmal beszéltem, amit ö igazolt is, de ö ezt sem hiszi el. Hogy hogyan törlödött a hivás nem tudom, talán a kisfiam törölte, nem tudom, de nem is ez a lényeg, nem hazudtam neki. Olyan mintha direkt keresett volna valamit amivel ismét engem állithat pellengére. Most ott tartunk, hogy felszinen minden rendben, a lányt letiltotta pl. a facebookrol, tervezzük a jövöt, várom haza hétvégén, jó szex, miden oké. De egyszerüen nem tudom elfelejteni, megbocsájtani, anp mint nap többször eszembe jut, annyira fáj hogy szó szerint sajog a szivem. Annyira szeretném az egészet elfelejteni, hogy ne fájjon ennyire, de képtelen vagyok rá. Nagyon szeretem, de nagyon haragszom is rá, hogy igy becsapott, lebélyegezte a kapcsolatot, és nem tudom kitörölni a villodzó képeket a fejemböl. A nagyfiunk 2év 8 honapos, a pici lány 3 honapos. nem akarom felrugni a családot egy multbeli hiba miatt, ami ota már 3 év telt el. Mindenképpen rendbe akarom hozni az érzéseimet. A történtek ellenére nagyaon szeretem, szerelmesnek érzem magam, de mikor nincs itthon csak rágodom, és csak fáj az egész, szenvedek töle. nem tudok vele beszélni erröl mivel nem tisztelt annyira h bevallja. arra is gondolook h nem szeret eléggé, és azért nem segit nekem tuljutni a dolgokon. Pedig érzem h szeret, a gyerekek a mindenei, nagyon jo apuka, senki ki nem nézte volna belöle h hütlen volt.Egyszerüen tul akarok lenni rajta, mert minden nagyon jo és szép most, ahogy kell lennie, és én lennék a világon a leboldogabb ember, ha ez az eset nem történt volna meg. Segitsen nekem aki volt már ilyen helyzetbe, h mit tegyek hogy meg tudjam bocsájtani neki magamban a hütlenségét. Annyira szeretném elfeljteni, és nem csak a felszinen, egy boldog család lenni.