Megcsaltam a barátomat, de nem tudtam, hogy ő szerinte kapcsolatban vagyunk évek óta, ez az én hibám?

Azthittem,hogy együtt vagyok a "barátommal" akivel egy ideig tényleg csak barátok voltunk. Aztán valahogy több lett köztünk,de nagyon lassan történt minden. Két évig csak barátok voltunk. Később már éreztem,hogy máshogy közeledik felém. De nem lett belőle semmi. Mindig vissza táncoltunk. Most olyanokra gondolok,hogy egyszer csak megcsókolt egy - egy hosszabb lelkizős beszélgetés közben. Volt,hogy azt mondta nekem,hogy "szeretlek" elhívott "randira",de nem lett így kimondva. És különben is sokszor találkoztunk,mégsem volt az randi. Ezek után továbbra is barátok voltunk. Aztán lefeküdtünk,nekem ő vette el a szüzességemet is. Utána szinte mindig együtt voltunk,mintha egy pár lennénk,de mégsem. Sosem mondtuk ki,hogy együtt vagyunk és bizonytalan voltam. Pedig sokat beszéltünk,jó volt a kommunikáció köztünk. De ez inkább barátság extrákkal tűnt nekem. Ami a mai napig fennt maradt. Annyiból tevődik össze,hogy egymásnál aludtunk,de már együtt élünk,mert így könyebb fizetni a rezsit. Még egy hàzaspárral élünk együtt,de már nem sokáig. Eljárunk ide oda, van szex is aztán ennyi. Sosem volt kimondva,hogy kapcsolatban vagyunk. És én közben ismerkedtem egy másik férfival is. Volt pár randink és csókolóztunk is már,de valahogy nem az igazi,nem éreztem jól magam vele,csak külsőre tetszett inkább. Úgy hogy pár hónap után végleg lezártam vele mindent. Azóta csak neten ismerkedtem,meg volt két találkám és semmi több. Én azt gondoltam,hogy a barátommal csak szex van és ilyen szexkapcsolat. Nyitott kapcsolat. Mindegy minek nevezzük,mert nem ez a lényeg. Nem gondoltam,hogy szerinte ez párkapcsolat volt. Nem vallott szerelmet,nem tudtam mivan igazából. Csak elfogadtam mindent ahogy van és nem kérdeztem,mert azthittem csak barátok vagyunk. Aztán egyiknap odajön hozzám a kanapéra és megkérdezi,hogy "Te figyelj, ugye még együtt vagyunk,csak mert ha szakítani akarsz akkor azt ne így add a tudomásomra" stb. A gond itt kezdődött.

A "MÉG"szón is kiakadtam. Mi az hogy még kapcsolatban vagyunk?? Sosem voltunk! Valamint azt feltételezte,hogy szakítani akarok,mert ritkán láttuk egymást egy ideje és valóban volt pár nézet eltérésünk és nem voltam valami kedves. De nem akartam vele szakítani, mert nem is jártunk soha és korábban is veszekedtünk már. Elmondtam neki,hogy itt valami hatalmas zűr zavar van és ugyan azt amit itt is neki is tálaltam. Annyira elsápadt mint a fehér fal, nem is mondott semmit csak " Nem,ez nem lehet igaz" "mivan" "ezt komolyan mondod" ezt hajtogatta, utána elviharzott. Fogta a kabátját és elment. Már a lakótársaink is kérdezik,hogy mi történt,miért vesztünk össze? Úristen ugye nem szakítottunk? Mi az isten történt amivel így megbántottam? Nekik is elmondtam kicsit árnyaltan hogy mivan amire két értetlen arc fogadott és teljesen levannak döbbenve most meg segíteni próbálnak,azt mondják hívjam fel,írjak már neki valamit. Minek? Biztosan a szüleihez vissza ment. 11 napja semmi hír róla. Ő ment el, elviharzott. Semmi cuccát nem vitte el. Smst sem írt nekem. Én még mindig aggódom érte meg most esik le hogy valamit nagyon elszúrtam,de miért nekem kell keresnem őt? Rosszul kérdezem..mit mondjak neki? Nagyon hülyén érzem magam.