Fiúk, mi volt az a dolog amit csináltatok, miután kiderült, megcsaltak titeket, és utánna nagyon megbántátok azt?

Öcsém, ennyire nehéz egy kérdést értelmesen megfogalmazni?! Ha engem csaltak meg, miért én bánjam meg?! Ennyi helyesírási hibát...

Tanulj meg írni, te szerencsétlen!

Pár dolgot nagyon megbántam utólag:

1.) Hogy naivan azt hittem, hogy a "beleszerettem

valakibe" azt jelenti, hogy ez egy kezdődő megingás,

egy plátói szerelem, ami majd elmúlik, ha újra

közelebb tudunk kerülni egymáshoz.

2.) Nem akartam tudni a pontos részleteket, nem

faggatóztam, hogy pontosan mikor és mi történt.

3.) Ha nem lett volna gyerek, abban a pillanatban repült

volna a feleségem. De a gyerekre tekintettel szerettem

volna helyrehozni a házasságunkat, nem akartam hirtelen

felindulásból dönteni, türelmes ember vagyok. Annyi

kikötésem volt, hogy amíg egy fedél alatt élünk, senki nem

hoz fel se nőt, se pasit a közös lakásba. A hiba az volt,

hogy ezután megbíztam a feleségemben, és elhittem, hogy

betartja ezt az egyezséget.

Ezt a három dolgot azért bántam meg utólag nagyon, mert

több hónappal később nyílt csak fel a szemem, hogy mi is

történik itt, akkor kezdtem el átlátni a történetet.

Hogy mi történt? Amikor kiderült, hogy "szerelmes",

akkor már egy éve folyamatosan csalt. Ezt az egyezségünk

ellenére is folytatták ugyanolyan titokban a közös

lakásunkban, a közös ágyunkban. Mondjuk hiába bántam

meg ezeket, nem ezen a pár hónapon múlt, hogy mi lesz.