Mit gondoltok az ilyen fajta emberekről?

Csupán a kíváncsiság hajt, semmi több. Úgy is rengetegszer olvasni itt gyakorin, hogy "megcsal a párom?", vagy "megcsaltam a párom", etc.. és ehhez hasonló társai.

Mit gondoltok az olyan emberekről, kicsit hosszasabb megfogalmazásban, akik képesek megcsalni a párjukat?

Tud igazán szeretni az a személy szerintetek, aki elköveti ezeket a "bűnöket"? Magyarán az, aki megcsal valakit, szerintetek képes az őszinte szeretetre?

Mondjuk nem vagyok szociális ember, nem látok bele az emberek életébe és tudom, hogy nem is rám tartozik. Jelenleg most egy olyan embert ismerek, aki képes volt arra, hogy több párját is megcsalja. Jelen esetben nőről van szó. Bár a múltban volt rá példa férfi oldalról is, akit ismertem és simán megcsalta volna a párját.

Mivel a lány egy kapcsolatát sem ismerem, nem tudom, hogy milyen volt, nem tudok realizálni. Ha pl nem jó egy kapcsolat, nem működik, mennyire elfogadott a megcsalás ugyan? Lehet egyáltalán azt mondani, hogy elfogadható?

Vagy például ott van a tény, hogy együtt van egy sráccal, egyébként mikor láttam őket, még ilyen motoros felvonulás volt, ott ölelgette, meg mondta, hogy nem adja őt senkinek se.

De még is kiderült, hogy jó ideje össze járt végül is az egyik munkatársával, úgy, hogy a másikkal még együtt volt, ott is lakott nála.

Még úgy kérdés ami foglalkoztat.. tudom idősebbek esetében már szinte lényegtelen, tehát ilyen 25-30 éves korosztályra gondolok, vagy akár több, de fiatalok között, akik épp hogy 18-20 között vannak, vagy nagyon max 25 alatt:

Szóval a kérdés az lenne, hogy nem szégyelltek olyan embert bevinni a családba, családi körbe, aki képes megcsalni a párját? Tudom, hogy nem lenne téma ez az egész.

De például olyan helyzetben, ahol tudni lehet, hogy a lánynak van párja, nem nézi a család rossz szemmel, hogy veletek csalnak meg valakit?

Mennyire tudtok reálisan megbízni a másikban? Szerintem már az is árulkodó jel önmagában, ha már valaki képes megcsalni a párját. Mennyire fektetnétek bele komoly, őszinte időt?

Nincs bennetek a félelem, hogy az illető mellettetek is félre fog lépni?

Amúgy ez a lány, az eddigi összes pasiját megcsalta, vagy sorban 3-4-et biztos. Tegnapi nap során belefutottam az exébe boltba menés közben. És hát ő mesélte, hogy már jóval hamarabb csalta, mint ami kiderült. Illetve mesélt arról, hogy a keresztanyja ismeri azt a családot, és hogy már a srác családja kezdi kiutálni a lányt onnan is.

Én azon gondolkozom, hogy szégyellnék ilyen embert bevinni a családomba. Mert szerintem a megcsalás egy hatalmas szégyen folt az ember életében, amit nem lehet lemosni magáról az embernek. Főleg ha valaki ilyen sokszor csalt már meg valakit.

Ezt lehet szerelemnek nevezni? Őszintén?

És most nem csak a lánnyal kapcsolatba kérdezem, hanem tényleg átlagosan a megcsalók részéről kérdezem, hogy nem éreztek semmit, amikor másnak ártotok?

Sok érzelmes ember van, nem szégyellitek magatokat, hogy tönkre teszitek a másik életét?

Sok ember táplál bizalmat a párja iránt, időt szán rá, próbálja táplálni a kapcsolatot.

Miért éri meg elbaszni? Nem létezik a tökéletes ember.

Ha valaki most fennhéjázni akar, hogy ő mennyivel jobb ember másokhoz képest, annyit mondok rá, hogy nem fog számítani a halálodban.

Bár már nem vagyok hívő de zárás kép: "Emlékezz ember, porból vagy és porrá leszel"