Anyukám a barátom ellen beszél, igazat kell adnom neki, mert a kapcsolatnak bármikor vége lehet. Ti hogyan látjátok?

Tudod kérdező, hogy hol ér véget a pubertás kor? (és ezzel zárul le a tinédzser időszak?)

Nem, nem 18 éves korban, van akinél korábban, van akinél később.

Az egyik feltétele, hogy a pubertás alatt történik meg az, hogy az ember leszakad a szoros szülői felügyeletről. Hogy már saját értékítéletet alakít ki (jót vagy rosszat, az mindegy, majd csiszolódik), hogy már nem anyu és apu véleménye a legfontosabb, hogy a saját szempotnjai kerülnek előtérbe.

Nálad ez még nagyon nem történt meg.

Egyébként az egyik exem 5 év járás után majdnem 30 volt, amikor a mamája azt mondta, hogy mégsem én vagyok az ideális férfi neki (akkoriban került elő komolyan az összeköltözés, házasság gondolata). Sírt amikor szakított, de a mama szava szent volt a családban.

Akkoriban azt gondoltam, hogy ez csak ilyen kamu szakító indok, biztos nem ez az igazság, és valaki van a háttérben.

Viszont érdekes, a mama azóta férfit nem enged a közelébe, pedig jópár év eltelt, szóval úgy tűnik még egyszer nem hibázik a mamuci, szegény lány 15 évvel idősebb nálad, de még mindig nem sikerült felnőnie

Igen, utolsó, nem akartam kimondani, mert elcsépelik mostanában, de a nárcisztikus szülő viselkedik így. A gyerekét a testrészének tekinti, és teljes kontrollt akar felette gyakorolni. Sajnos sok az ilyen.Az mindig gyanús, ha a gyerek sokáig a szülőnél marad. Kívülről máshogy tűnhet, de az esetek nagy részében ez a szülő (nyíltan ki nem mondott) akarata. A párkapcsolatba való beleszólás "a gyerek érdekében" valójában azt a célt szolgálja, hogy a gyerek a szülő élete végéig a szülő akaratát szolgálja ki. Mindez nincs kimondva.A szülő úgy állítja be, hogy mindez a gyereke érdekében történik. Holott nem a társtól kellene megmenteni a gyereket, hanem a személyiségzavaros szülőtől. Szegény kérdező is a nárcisztikus anyja áldozata, ahogy ír,abból már most látszik, hogy ha nem keres pszichológust, sajnos az anyjáért fog élni egész életében. Ha esetleg sikerül elszakadnia, nagy eséllyel egy nárcisztikus férfi mellett köt ki.

Kérdező, ha van egy kis része még a személyiségednek, aki érzi, hogy ez nem oké, és talán valahol érzed, mert nem írtad volna ki ezt a kérdést, ha nem így lenne, akkor googliban keress rá ezekre a fogalmakra: nárcisztikus anya, trauma kötés. Ez a blog sokmindent megmagyarázhat: narciszgyerekei.wordpress.com

Mindenképp fordulj pszichológushoz!

@16: pontos a diagnózisod. Egyszerűen nem engedik kirepülni a gyerekeket, totális kontrol, és persze, jó esetben ez egy aranykalicka képében (itt is a lány mindent megkapott a szülőktől, lakás, kocsi, megélhetés, cserébe a póráz volt csak nagyon rövid).

Egyébként lesz ez még rosszabb is. Tudok olyan ismerőst, ahol a gyereknek a mobiltelefonján van nyomkövető alkalmazás, ha csak letér az előre rögzített útról akkor megy az SMS, már pattan fel az apja, és hívja, hogy minden rendben, minden oké e. A múlkor kiderüt, hogy csak terelésen ment a busz, mert baleset volt...

A gyerekek még csak 6-8 évesek, de aki így kezdő, az 20 éves korában sem fogja elengedni.

Mikor rákérdeztem, hogy mi az oka, azt mondták, hogy nagyon veszélyes a világ, gyerekrabálás, miegymás, és muszáj egyszerűen. A legkeményebb, hogy azt hittem ez ilyen egyedi hiszti, elmeséltem sztoriként a múltkor egy társaságban, és kiderüt, hogy más is csinálja. És ugye nem csak figyeli a gyereket titokban, csendben, hanem a szegény kölyök tényleg 7x24-ben magán érezheti a szülők pillantását, mert rögtön megy a telefon, hogy hol van, mit csinál, kivel van. 1984 ehhez képest békés gyerek világ