Most ilyenkor mit érezhet? Hogyan kezeljem ezt az ügyet?

Én jópár hónapja szakítottam a barátnőmmel többéves kapcsolat után. Most ugyan nincs barátnőm (pedig lassan jó lenne). Ennek ellenére még mindig sokat gondolok az előző kapcsolat sérelmeire, rossz emlékeire, igaz, a lány egyáltalán nem bántott meg semmivel, én voltam olyan hülye, hogy kitartottam mellette nyilvánvaló különbségeink ellenére. Ezeket alkalmanként el is szoktam mondani másoknak, lányoknak is, és egyáltalán nem azért, mert újra a régit szeretném, hanem mert bizonyos élményeket tanulságosnak, komikusnak vagy elrettentő példa értékűnek tartok. Ha lenne barátnőm, valószínűleg neki is elmondanám a legdurvábbakat, amiket tényleg nehéz magamban tartanom, persze ha kérné, hogy ne emlegessem, akkor megpróbálnám nem tenni. És tényleg, soha többet nem jönnék össze a régivel, de egyszerűen bennem vannak még élmények, amik emlékeztetnek. Pl. olyan érzések, amiket elnyomtam azért, hogy jobban tudjak alkalmazkodni, de természetesen akkor jónak tartott, kellemes érzések is, amik ma hiányoznak és nem tudok rájuk a lánytól függetlenül gondolni.

Ezeket azért írtam le, hogy lásd, egy fiúnak sem könnyű egy komoly kapcsolatot "elfelejteni", sőt, akár nehezebb is lehet. Az utána felbukkanó emlékek azonban nem mindig azt jelentik, hogy még szereti az előzőt, hanem hogy még élnek benne az emlékek, amiktől részben az ember úgy szabadul, hogy kimondja őket. Igen, ez az új párnak bosszantó, de akkor is létező jelenség. Az előző lány azért jelent "többet" neki, mert rajta tanult meg sok dolgot, ami nálad kamatoztathat. A tanulással járó élményeket viszont sokáig emlegeti, mert megrázkódtatással járnak. Pl. szerintem mindenki jobban emlékszik és jobban megemlegeti, hogy tanult meg dolgokat (pl. vezetni), mint ahogy azt azután használja. Mégsem az a fontos, hogyan tanulta meg, hanem az, hogy tudja és használja. 24F