Hogy reagálnátok, ha a párotok nem adná oda a telefonját?

Nos barátnőmmel évek óta együtt vagyunk, de nem rég bele kerültünk egy hullámvölgybe, emiatt külön voltunk egy ideig.

Mikor kérdeztem ez idő alatt (tudom, nem kellett volna feszegetni a témát), hogy van-e valaki képben nála, sokszor azt mondta hogy van, majd egyből mondta hogy nem, csak kíváncsi volt a reakcióra. Szerintem ez elég gyerekes, na mindegy.

Miután kibékültünk, azt mondta, tényleg nem volt senki képben nála, viszont ezt nem teljesen hittem el. Megbarátkoztam volna a gondolattal, ha valakivel mondjuk lefeküdt, vagy ilyesmi, hisz nem voltunk együtt és tudom, hogy a szeretet, és a testiseg 2 külön dolog. És mivel nem tudtuk, lesz-e ennek folytatása, így jogosan nem kérhetném számon, ha történt is valami.

Viszont így nekem ez aggasztó, hogy miért mondta hogy igen, ha utána azt mondja, hogy nem is?

Az a helyzet, hogy alapvetően mindig meg volt a bizalom, sosem nézegettük egymás telefonját, viszont én egy nyugtalanabb pillanatomban kértem, hogy mutassa meg, mert ez a sztori így nekem sántít, hadd nézzem meg, hogy nem beszélget másik férfival. Mert valamiért úgy érzem, hogy volt neki valaki, de ha nem lett volna fontos, ill ha nem lenne már képben, bevallotta volna.

A telefonját nem adta oda, azt mondta, semmi rejtegetnivalója nincs, de eddig sem voltunk ilyenek, akkor most miért kell ezt, ő sem nézegeti az én telefonomat. Tényleg, az évek alatt sosem csináltunk ilyet, de ha nincs titka, miért nem nézhettem meg?

Ti erről mit gondoltok, voltatok ilyen helyzetben? Ti odaadjátok a párotoknak a telefont, vagy létezik olyan, hogy nincs titka, mégsem akarja odaadni?

Nem olvasgattam volna el a privát beszélgetéseit a barátnőivel, de megnyugtatott volna, ha rápillanthatok csak annyira, kikkel csetel mostanában.

Ti mit tennétek?