3 év után azért akar szakítani mert az elmúlt két hétben veszekedtünk?

#11: Csak áltatod magad, hogy nem gondolja komolyan.

Nem egyszeri eset volt a vita, hanem két hét folyamatosan. Most volt ilyen először, hogy nyomás alatt voltatok, és nem tudtatok hazamenni, hogy lehiggadjatok. Most derült ki, hogy ha bármikor sok lesz a feszkó, te ezt rajta fogod levezetni.

De mondd csak, babám, neked az elmúlt hetekben tényleg nem fordult meg a kis fejedben, hogy ha hetekig bunkó vagy, akkor az neki xarul esik, és lesz is következménye? Amíg el nem költözött, benned fel se merült, hogy ez nem okés? Igazából ez a szakítás oka.

Pár hónappal összeköltözés után kimutattad a fogad fehérjét. Te valójában ilyen vagy. Ő meg rájött, hogy nem egy házisárkánnnyal akar élni. Ennyi.

Na ez kezd szánalmas lenni.

Csak, hogy összeszedjem. Most az elmúlt 2 hétben sok volt a vita amit főképp miattam volt, de a másik is feszült volt. Én sajnálom és folytatni akarom. Végül is lehet sose szeretett, ha neki 2 hét elég ahhoz, hogy a szakításon gondolkodjon. Hirtelen felindulásból nem lehet szakítani, vagy ha igen akkor ott nincs szerelem.

Te most ezeket komolyan gondolod? Elkezded olyan irányba terelni a témát, hogy igazából a 2 hét vita is miatta volt és ő LEGALÁBB annyira hibás mint te? Nem lehet, hogy csak neked volt bajod? Nem lehet, hogy azért veszekedett ő is, mert 2 hét alatt 2x tele lett a t.ke, hogy neked semmi nem jó és csak megvédte magát?

Hirtelen felindulásból nem vitázunk 2 hétig. Ha bajod van azt megoldod, nem a másikra vetíted ki, vagy ha te így csinálod elég sz.r kapcsolat ez, ami miatt érthető miért gondolkodik a szakításon. Az itt megjelenő kezdetleges manipuláció pedig csak hab a tortán.

Magadat állítod be áldozatnak, miközben TE vagy az aki miatt ezek az események bekövetkeztek. Nem ő veszekedett konstans 2 hétig, hanem te. Ha nem bírod magad kontrollálni, nem a másik a hibás. Ha nem bírod a nyomást, akkor vagy ne legyen kapcsolatod, vagy ne csinálj olyat ahol nyomás ér... Ahelyett pedig, hogy másban keresnéd a hibákat és másra tolnád a felelősséget, amíg ő távol van, jó lenne magadba szállni, hogy mi is juttatott ide, nem pedig még magadat áldozatnak beállítani, hogy ezek igazából rajtad kívül álló események okozatai.

Szerintem két hét alatt is lehet hatalmasat rombolni a másik kötődésében, a rólad alkotott képén, a kapcsolatotokba vetett hitén. Nem voltunk ott, nem hallottuk miket mondtál neki, vagy ő miket mondott, hogy mit hoztatok elő egymásból, ami őt megingatta.

Az, ahogy viselkedtél, még úgy is meglengethetett egy vörös zászlót a szeme előtt, hogy korábban tényleg veled tervezett.

Én nem ezen merengnék a helyedben és nem dagonyáznék az önsajnálatban sem. Inkább próbálnék rájönni, min tudok változtatni, mire és miért reagáltam úgy, ahogy és ezt legközelebb hogyan lehet elkerüli.

Nem sajnálkozni kell, hanem tanulni belőle.

Ez a kapcsolat két emberen múlik elég xar duma.

Ketten kell, hogy működtessék, mindkettőnek kell dolgozni a rajta. Ez igaz. De elég, ha egyikük nem tekeri a pedált, és elborul a bicikli.