Miért itt kértek tanácsot?

Egy fórumon az emberek a tapasztalatokat oszthatják meg.Ami sokszor nagyobb segítség mint egy olyan szakember véleménye, aki a tanult dolgok szerint alkot véleményt.

Én jobban hiszek olyannak aki a saját bőrén élt át hasonlót, mint annak a tudásnak amit a pszichológus az iskolapadból szerzett.És akkor lehetne boncolgatni az oktatás színvonalát,és a diákok hozzáállását is.Vannak nagyon jó szakemberek, de vannak olyanok is, akik egyszerűen alkalmatlanok a feladatra!

Mert érdekel az emberek véleménye.

Nagyobb problémákkal jártam pszichológushoz, rengeteget segített.

Én nem szoktam itt tanácsot kérni, mert nem látom különösebben értelmét. Ritka az amikor egy értelmes kérdésre lehet értelmes választ írni amivel segítesz valóban a másiknak.

Régebben volt, hogy tettem fel kérdést és csak mocskolódást kaptam.

Mert tök felesleges egy párterapeutára kibszni komoly pénzeket, ha az egyik fél kb viccnek veszi.

Minek?

8. Ismerem a munkásságukat, egy önmagára szellemileg igényes embernek hidd el nem sok újat tudnak mutatni. Én nagyon mélyen voltam, kipróbáltam az összeset, az ég világon semmit sem érnek, de ehhez képest igen nagy pénzt leakasztanak. Ma már bárki el tud indulni a fejlődés útján INGYEN, rengeteg anyagot, fórumot, segítséget talál hozzá. Ne is haragudj meg, de röhejesnek találtam a pszichológusokkal való beszélgetéseimet. A pszichiáter gyógyszeres kezelést akart, persze, az a legegyszerűbb. Megnéztem mit írt fel... mellékhatás: impotencia. Erről elfelejtett szólni, majd mondtam neki hogy az anyukájának írjon fel ilyet, és kerüljön el ha meglát.

25EFt/alkalom. Gratulálok akik ezekben hisznek. Oké, divatos, meg azt hiszik hogy ők majd megoldják a problémákat.

Az lett a vége, hogy elkezdtem tanulni, Egyik diplomát a másik után csináltam meg, felvettem egy hátizsákot, megpakoltam súlyokkal, majd ezzel mentem fel a hegyre. Feszegettem a határaimat, ezzel teljesen feldolgoztam a régi blokkjaimat. Éreztem hogy haladok minden téren, a tanulmányok miatt remek munkahelyem van, azóta is új hobbikba kezdek bele. A nőknél is egyenes háttal álltam, volt mire büszkének lennem, és ezt ők is érezték. Megnősültem, vannak már gyerekek, meg van mindenünk.

Pszichológus, coach, párterapeuta, pap/lelkész, családsegítő nélkül. Az van, hogy befektetett munka nélkül nincs siker, és anélkül sem, hogy ne néznél magaddal szembe őszintén.

A picsogás hogy önértékelési problémáim vannak, rohanok a pszichológushoz a röhej csúcsa. Az ilyenek meg is érdemlik hogy lehúzzák őket. Elmennek 50X beszélgetnek 45 percet, majd hazamegy az illető, megnyugszik hogy ő pszichológushoz jár. Ezzel le is van tudva. Rengeteget tudnék komolyabb esetekről is beszélni, meg a megoldásokról is, de ez nem az a hely ahol meg is teszem.

Csak egy kérdés: te hogyan dolgoznád fel, ha eléd esne egy ember a járdára az X-edik emeletről tőled egy méterre? Mert velem ez is megtörtént többek között.