A párom annyira szeret, hogy megfulladok, mit kellene tennem?

Végül is leírtad, így csak ismételni tudlak:

ő egy mártír, egy érzelmi zsarnok

Egyszer olvastam a szülőtípusokról egy jó könyvet:

Szeretettel sebezve

Talán segíthet megérteni a működését, de ő ettől megváltozni nem fog.

Szerintem itt az ideje, hogy eldöntsd elviseled így életen át, vagy nem ő lesz a gyerekeid apja. Nem kell áldozatnak lenned.

És lehet nyújtani is ezt mint a rétest, Te döntesz.

alvás közben rámkapcsolja a lámpát direkt, vagy 5-10 perceként direkt odabök valamit, amitől kipattan a szemem, nehogy már eltudjak aludni.)

Ez tényleg gonoszság, semmi köze a szeretethez.

Szakítani, ha nincs változás. Hiába szeret, ha nem úgy, ahogy neked jólesik, kényelmes, komfortos, és nem is érti, hogy ez neked nem jó, sőt inkább állandó konfliktus forrása.

Persze nem ver, iszik, de mégis ugyanannyira demoralizáló a kapcsolatotok, mintha bántalmazna, ez hosszú távon úgysem működne.

#5

Akkor tehát erős túlzás a megfogalmazásod. Gondolom örülne ha a munkanap végén együtt is töltenétek némi időt, ez elég normális igény. Ha te nem vágysz erre akkor meg kell vele beszélni, akár keresni olyan partnert aki szintén ritkábban akar csak találkozni, ő meg keres olyan kapcsolatot ahol van hétköznapokon valami közös program.

#7

Akkor nem tudom mit csináltok, mi örülünk ha van napi egy óránk egymásra... Meló, házimunka egyebek mellett. Na mindegy.

Mint írtam, ha mások az igényeitek akkor megfelelő partnert kell keresni. Ez nem félreértés. :)

....de ő ezt nem érti, és sértődötten odavágja, hogy én nem is szeretem őt, mert nem tutujgatom naphosszat és ez neki fáj."

Nem csak azzal lehet kifejezni a szeretetet, ha csüngsz a másikon. Ezt kellene megérteni.

Ha igazán szereted a másikat, akkor elfogadod, hogy szüksége van énidőre.

Ez jutott eszembe a legelején, mikor még nem olvastam a teljes kérdést...

Aztán pedig az fogalmazódott meg bennem, hogy vajon kit lát benned? Az anyjával milyen kapcsolata volt/van? Azoknál az embereknél van ez szerintem, akiknek az anyja nem adott szeretetet, és a párját az anyjának nézi, követelőzik rajta.

"mert mindig azt hozza ki belőle, hogy én nem szeretem őt, okosodik, mindig mindent jobban tud"

Gusztustalan viselkedés... Mintha ő jobban tudná, te mit érzel. Szerintem meg ne bizonygasd senkinek, hogy szereted, főleg, hogyha így viselkedik. Úgy se érti, meg hogyha megfeszülsz se.

"attól mert egy pár vagyunk, én még önnálló személyiség vagyok"

Soha nem fogja megérteni az ilyen. Mert az ő fejébe az van, hogy egy személyiség vagytok. És ugyanolyanná akar formálni, mint ő.

"..kapom a lelki terrort, és a duzzogást"

Csenddel is büntet? Mikor valami konfliktus van, és nem tudod megbeszélni, hanem azzal büntet, hogy nem szól hozzád. Elzárkózik a probléma megbeszéléstől.

"...alvás közben rámkapcsolja a lámpát direkt, vagy 5-10 perceként direkt odabök valamit"

Elmondom neked ez a kapcsolat addig fog tartani, míg eleged nem lesz. Míg be nem telik a pohár...

"Néha már törni-zúzni és tombolni szeretnék annyira idegesít, hogy reménytelenül próbálom vele megbeszélni,"

Ha eljön ez az érzés, akkor már szerintem érdemes elgondolkozni, hogy véget kellene vetni a kapcsolatnak.

Benned azt váltja ki azzal, hogy azt beszéli folyamatosan, hogy te nem szereted, hogy annál jobban próbálod győzködni, hogy "de szeretlek", és ha már eleged lesz törni zúzni akarsz...

Ez az egész egy mérgező kapcsolat.

Ő sosem fogja megérteni, hogy szereted... Nem azért, mert te rosszul mutatod ki, hanem mert nem akarja elhinni. Mielőtt még megszólalnál már akkor eldönti magába, hogy őt úgy se szeretik.

Ez ellen nem tudsz mit tenni. Ez egy játszma, amibe te is partner vagy. Azzal, hogy bele mész, bizonygatod neki az érzéseid. Csak az energiád pazarolod, magadat meríted le. Feleslegesen.

Biztos, hogy gyerekkorától indul ki ez az egész, te meg azon nem tudsz változtatni.

Nem is kell. Ne próbálj megmenteni senkit.