Nagyon szeretjük egymást, de szakítanunk kellett. Hogyan dolgozzam fel?

A párommal 1,5 éve költöztünk össze, 2 éve vagyunk együtt kb. Hatalmas szerelem volt az eleje, és a mai napig példa értékűen szeretjük egymást. De nem működik, én beláttam, ő még nem. Rettentően felemészt, hogy összetöröm, amikor szakítottunk ő nagyon dühös lett. 3 nappal később ma először beszéltünk telefonon, 3,5 órán keresztül. Nagyon jól esett, beszéltünk a problémáról, de nem érzem úgy, hogy meg tudnánk oldani. Ő féltékeny, én meg egy multinál dolgozok, ahol nagyon népszerű vagyok, és mindenkivel jóban vagyok. ( Több probléma is van a kapcsolatban) Minden porcikám azt kívánja, hogy hívjam haza, de tudom, hogy egy kis idő után megint nem működne. 2 nap múlva viszi el tőlem a maradék utolsó dolgait is, úgy érzem addig van időm végleg eldönteni, hogy szeretném hogy maradjon, vagy azt hogy menjen. Tipikus jó ember rossz időben érzésem van. Egyik percben eldöntöm, hogy igen, jobb ha külön válnak útjaink, de utána az ágyban sírok, azt kívánva, hogy haza jöjjön. ( igen, férfi létemre sírok) Hogyan tudnám minél gyorsabban feldolgozni ezt az érzést, úgy hogy neki a legkevesebbet ártsak?

23/F én ő 26/N