Hogyan kezelhetném jobban, hogy teljesen más élete van egyetemen, kolin a barátomnak?

Úgyhogy éled az életed ugyanúgy, mint ő.

Nyilván ha nem megy akkor vess végett a kapcsolatnak, mert tönkremész benne és persze szakítás lesz a vége.

Nagyon jól tudtad, hogy másképp lesz, ugyanolyan mint volt hozzád.

Miért nem bízol benne? Miért vagy irigy? Te is azt fogod tapasztalni mint ő.

Vagy te saját magadból indulsz ki, te csalnád meg?

“Ráadás hogy a szak 90%-a lány és miután láttam az üzeneteiket, láttam hogy vannak eléggé “pick me” lányok is akik nyilván a bulikon is az ő fiú társaságukhoz csapódnak.„

Attól nem “pick me„ lányok, hogy ebéden összeülnek, beszélgetnek, táncolgatnak bulikban a fiúkkal.

A te pasidnak kéne leállítani őket ha nyomulnának, neki nem kéne (annyi) alkoholt fogyasztania és neked nem kéne hisztizni, gyanúsítani, veszekedni vele, kutakodni,hogy mit csinál és kivel. Tulajdonképpen minél többet nyafizol neki, pattogsz vele annál inkább frusztráltabb, dühösebb, szomorúbb lesz és piával, vagy nélküle meg fog csalni. Az indok egyszerű lesz. Annyi lesz az egész mögött, hogy nem hiszel neki, nem érted meg, nem beszélgetsz vele, nem támogatod és ilyesmik.

Másrészt a valagát se kell fényesre nyalintani. Légy önmagad szintén mint ő az veled. Leírásod szerint nem változott meg, sőt megértő, nem haragszik rád. Ezek alapján szeret téged. De ha folytatod amit művelsz mégcsak csöndben magadban is a kapcsolat rovására fog menni. Észre fogja venni, hogy valami nem stimmel és jobb esetben “csak„ elhagy.

Nőjj fel, más párok között ezer kilométerek vannak évekig és kibírják. Ti meg hetente találkoztok. Örülnöd illene, hogy milyen barátod van. Persze ha nem tudsz alkalmazkodni, nem vagy rugalmas semmilyen téren akkor jobb lenne szakítani vele, mert nem érdemli meg megjegyzéseid alapján, hogy csúnyán viselkedj vele.

Mellesleg ha kevesebbet kezdenétek találkozni, jönnének az újabbnál újabb kifogások (nemcsak a tanulás), vagy megváltozna veled szemben, elhidegülne, vagy rajtad vezetné le a nyomást pl. akkor is a megoldás a szakítás ha ő se tudna változtatni.

Ti nem fogtok együtt megöregedni. Fiatalok vagytok nagyon. Kiesik valamlyikőtök a szerelemből, nem kell pont megcsalásra gondolni. Az irigység nem szép tulajdonság, de ha lefoglalod magad, éled az életed hasznosan akkor elmúlik legalább közepes szinten.

Te nem vagy elégedett önmagaddal még egy kicsit se és rá vetíted ki. Minek neked akkor párkapcsolat?

Nem azt írtam, hogy komolytalanok vagytok hanem, hogy fiatalok. Infantilisek valamilyen szinten. Nem, nem kell úgy élni az életed, hogy egyszer mindennek vége lesz, élvezni kell az életet és ha nehézség akad, de helyrehozható helyre kellene hozni.

De ez nem jelenti azt, hogy légvárakat muszáj építeni, mert te hiába építgetsz az élet közbeszól.

A realitás talaján illene maradni.

Amit veled történik az az, hogy az élet adott neked pofont, hogy ébredj fel az álmodozásból.

Nem akarsz hazugságban élni azt írtad, de hát abban éltél ki tudja meddig mivel apud félrejár(t).

Ennek ellenére, hogy róla van szó kivetíted a párodra pedig ugyanolyan hozzád, mint volt mindig.

Ha te nem kelsz fel a padlóról, nem találod a helyed vége lesz a kapcsolatnak még azelőtt hogy ki lenne mondva hogy vége.

18 éves vagy fogalmad sincs, hogy milyen nehézségekkel fogsz megküzdeni, mert eddig burokban éltél, azt hitted, hogy minden a szerelem.

Egyébként nem, ha szeret és tisztel nem lesz hozzád hűtlen fizikailag legalábbis (érzelmileg fele-fele). Inkább lapátra tesz.

Ellenben ha nem becsül meg téged, nem szeret akkor félre fog lépni, ez ilyen egyszerű.

Nem várhatod el tőle, hogy ellenkező neműekhez hozzá se szóljon, ne barátkozzon, mert nincs jogod hozzá.

Valamint kiközösítés elébe is nézhet, el lehet könyvelve bunkóként vagy papucsként aki neked áldozza az életét.

Ha egyszer nem tudsz tavkapcsolatban élni még azok után se, hogy próbálkozol és ő nem fordul ki magából akkor zátonyra fut a kapcsolat lassan, vagy gyorsan, de biztosan.

Jobb neki pontot tenni a végére, mint szenvedni.