Mit tegyek, hogy kibírjam? Hogy éljem túl?

Volt páromat még mindig szeretem. Eddig kerestem a társaságát, de nagyon sokszor sérelmezte, hogy ennyit kell velem beszélnie (napi 1x írtam rá, hogy mizu). Nemrég mondtam neki, hogy én még mindig szeretem, ő azt mondta, most nem tudja mi lesz a jövőben, talán összejövünk, néha úgy érzi szeret, néha nem.

Sokan tanácsolták itt is, barátok is, hogy hagyjam a fenébe, csak talonba tart, mivel én voltam az első barátnője. Illetve egy ismerősöm azzal "nyugtatott", hogy úgyse fog hatással lenni rá a szerelmi vallomásom, mivel túl távol vagyunk egymástól, és szerinte az exemnek az kell, hogy közel legyen hozzá a barátnője. Így megfogadtam, nem fogom keresni, nem fogok ráírni.

Ez 2 napja volt, már most kezdem rosszul érezni magam, hogy nem keresem, és láthatóan őt nem is érdekli, hogy nem keresem, sőt, azóta még kevesebbet van fent, még csak rám sem ír, hogy haragszom-e, esetleg élek-e még. Ez annyira rossz :(

Úgy gondoltam, ha nem írok rá, talán észbe kap, hogy én kellek neki, és legalább keresni fog. Tudom, 2 nap rövid idő, de mi van, ha ezek után sem fog velem foglalkozni? Mit tegyek? Keressem, vagy hagyjam a fenébe?

Ha hagyjam, akkor mit tegyek, hogy ne hiányozzon ennyire? Ha más pasikkal beszélek, mindig az jut az eszembe, hogy mennyivel másabbak, mint ő volt, vele mindig jól el tudtam dumálni.

Mit tegyek? :'(

22/L