Miért mindig csak a rosszat látjuk a kapcsolatunkban?

Az a helyzet, hogy szinte minden nap összeveszünk valamin. Imádjuk mindketten a másikat, nagyon lángol a szerelmünk, és ezt ki merem jelenteni, hogy minkét fél részéről.

Tegnap is majdnem szakítottunk, aztán mindketten beláttuk, hogy nembírnánk a másik nélkül, mert távkapcsolatban vagyunk, és ha szakítunk, az életbe többet nem találkozunk, vagy legalábbis kicsi az esélye.

Mindketten iszonyatosan féltékenyek vagyunk a másikra, ugyan bízunk egymásban, de valami mindig motoszkál bennünk.

Rengeteget veszekszünk, és rengetegszer akarunk szakítani hol egyikünk, hol másikunk, és sokszor van arról szó, hogy mi lesz ha szétmegyünk, mikor fogunk szakítani, meg ilyenek, túl sokat beszélünk a szakításról.

Talán azért, mert mindkettőnket csaltak már meg, viszont mi még sohasem csaltuk meg az épp aktuális társunkat. Tele vagyunk rossz tapasztalatokkal, és rossz volt kapcsolatokkal.

3 hónapja bírjuk így egymás mellett, de mindig az a vége, hogy képtelenek lennénk elengedni a másikat.

21/f és 18/l