Nem állatbarátként mekkora eséllyel találok magamnak társat?

Nem vagyok egy állatgyűlölő, egyszerűen semleges érzéseim vannak feléjük. Meg zavar, mikor rám is akarják erőltetni az állatimádatott.

A családom egyik felében nagy állatbarátok vannak, a másik felében állatgyűlölők. Az előzővel van nagy bajom, anyám sokszor hoz haza beteg macskákat, sokszor kellet eltűrnöm egy nagytestű kutyát házon belül, mert bajuk eshet/mostohaapám kényszerbetegsége miatt (mert nem szereti, ha ugatnak), anno úgy ment a beleegyezésem a kutyatartásba, hogy rimánkodtak érte, mer le kell mondanom bizonyos dolgokról, ha nem hozhatnak kutyát, ami után persze takarítanom is kell. Szerencsére nem vegetáriánusok. A másik oldalt sem kedvelem igazándiból, főleg az olyan állatkínzókat, akik élvezetből csinálják. Ezen embereket talán csak a törvény (vagy még az sem) tartja vissza, hogy emberekkel is csinálják.

A problémám az, hogy sok állatbarát nőismerősöm van és belémidegződött ez a "ha nőnemű, akkor biztosan állatimádó" sztereotípia. A macskákat talán még eltűröm, de a kutyákat nem igazán, nem is szeretnék kutyát tartani kényszerből, ha összeköltözésre kerülne sor.

20/F