Mit csináljak, hogy emiatt ne legyen bűntudatom?

16/L vagyok. Szinte minden ember akikkel jóba vagyok a legféltettebb tikaikat nekem mondják el, fiúk-lányok egyaránt. Sokaknak a lelki támaszuk vagyok. Van egy fiú barátom, aki családilag elég rosszhelyzetben van. Úgy volt, hogy már elöltözik a fiú az apjához(szülei külön élnek). Erről csak én tudok, meg egy felnőtt, senki más. Én próbáltam segíteni neki ahogy tudtam, mert valljuk be egy kamasznak viselni ekkora terhet igen nehéz.

Namost a helyzet a következő:

Van egy párkapcsolatom. Én is és a fiú is féltékeny típusúak vagyunk. A barátom akárhányszor ír egy lánynak, vagy beszélget egy lánnyal egyből elfog engema féltékenység, de nem teszem neki szóvá, mert tudom, hogy alaptalan a féltékenységem. Tényleg az, szóval próbálom magamba elfojtani. Viszont ma felhívott a haverom, akinek családi gondjai vannak...elmondta a telefonbeszélgetésbe, hogy megint zűr van neki otthon...mondtam neki, hogy nyugalom, és, hogy vigyázzon magára, hogy ne sérüljön lelkileg. Viszont a barátom nem tud erről. És én szívesen elmondanám neki, csak félek, hogy ha rákérdez, hogy miről beszéltünk nem mondhatom el, hogy a srácnak milyen gondjai vannak...így viszont bűntudatom van holott nem lenne rá okom. Most mit csináljak??? Igaz, hogy nincs okom bűntudatra?