Nem tudom, mit érzek. Vélemények? (hosszú, de remélem elolvassátok)

A párommal másfél évig voltunk együtt. Kedden szakitott velem, mert már nem szerelmes belém. Az utóbbi két hónapba ellaposodott a kapcsolatunk. Keveset találkoztunk, keveset beszélgettünk, eltávolodtunk egymástól, alig foglalkozott velem. Ezért elbizonytalanodtam az érzéseimben. Ugyanis a kapcsolatunk elején ez még teljesen máshogy volt, sokat találkoztunk, eljártunk társasággal, sok időt töltöttünk együtt. Egymásért voltunk. Az elmúlt két hónapba pedig már döcögős volt az egész. Azt mondta, amiatt szeretett ki belőlem, mert elbizonytalanodtam, és ez neki sok volt. De ezt egyik napról a másikra jelentette be, hogy már nem szerelmes belém. Hétvégén még semmi baja nem volt. Amikor elmondta teljesen összetörtem, zokogtam, bármit megtettem volna azért, hogy azt mondja, hogy velem akar lenni. Kérdeztem, hogy lehet hogy 1-2 hónap múlva megbánod? Azt mondta, semmi sem lehetetlen, de most ezt érzi, és így érzi jónak. Amikor erről beszéltünk, és valami "nagy" dolgot mondott, sosem nézett a szemembe. Ugye volt bennem az a bizonytalanság, ami a szakitás után teljesen elmúlt, egyszerűen csak vissza akartam kapni Őt, bármi áron. Most, hogy itthon ülök elbizonytalanodtam, hogy Ő maga hiányzik-e, vagy csak az együtt töltött boldog idő. Még most is sokszor rám jön a zokogás, de mégis bizonytalan vagyok. Többször szakitottunk már vezsekedések miatt, akkor jobban ki voltam akadva, mint most. De az még a kapcsolatunk elején volt nagyjából, és tudom, hogy az a lángolós szerelem elmúlik egy idő után. Emiatt nem vagyok annyira kiborulva most, vagy mert még mindig reménykedem, hogy biztos szeret még? A vége felé, már tényleg csak szenvedés volt, lehet emiatt vagyok bizonytalan. Még most is szeretném, ha megint belém szeretne, de össze vagyok zavarodva. Lehet, hogy egy társaságban szilveszterezünk, és már most azon gondolkozom, vajon mit vegyek fel, hogy tetsszek neki, hogyan viselkedjek vele, és hogyan szerezhetném vissza. Vélemények?