Most akkor hogy van? Egy kapcsolatban az a jó ha két teljesen ellentétes gondolkodású ember jön össze vagy amikor két ember teljesen egyformán gondolkodik az életről? Most igaz az ellentétek vonzzák egymást szöveg vagy sem?

Embere válogatja.

Van, akinek nem jön be az ellentét, mást boldoggá tesz.

Gyerek kérdésben mondjuk azért ez elég fontos, de ha nem ilyesmit takar a különböző gondolkodás, akkor nem hiszem, hogy probléma.

Az ellentét ilyen dolgokban, hogy hobbi, zene, ízlés, nem számít.

Súlyosabb dolgokban számít.

Mondjuk a párom megrögzött panelimádó, én viszont nem akarok olyan helyen lakni, ahol még 100-an laknak és kert sincs, az azért elég nagy probléma,mert egyikünk sem érzi majd jól magát a későbbiekben.

Vagy én nem akarok gyereket, neki ez az egyik nagy álma. Hát, ez is eléggé szívás.

De most hol érdekel engem, hogy ő Metallicát hallgat, én meg Eminemet?

Egy bizonyos szintig igenis vonzó az, hogy ő nem olyan, mint én, hanem más. Magamat már ismerem, őt nem :)

Én annak idején egy nagyon más gondolkodású fiúval jöttem össze. Ahhoz képest elég sokáig tartott. (2,5 év) Ma mégis azt mondom, hogy Isten őrizzen még egy ilyen férfitól. Nagyon sokat veszekedtünk, és ő soha nem volt hajlandó semmiből sem leadni. Végül megcsalt. Így utólag már nem is bánom, hogy vége lett.

24/n

Ez a fizikában, a mágneseknél igaz. Embereknél inkább a hasonló értékrend fontos. Homlokegyenest eltérő személyiségű ember izgalmas ideig-óráig, de hosszútávon komoly problémák pattanhatnak ki, ha gyökeresen más az életfelfogásuk.

Gondolj bele: költekező vs. spórolós.

Családcentrikus vs. "soha nem akarok gyereket"

Rendetlen vs. rendszerető.

Szétszórt vs. precíz ember.

Mélyen vallásos vs ateista vagy más vallású.

De még a politikai nézetek is okozhatnak gondot, pláne, ha valaki szeret beszélni róla. Sarkítva, de egy náci és egy kommunista soha nem alkot jó párt.

Az a jó, ha hasonlóan gondolkodnak, és hasonló az érdeklődési körük. Működhetnek az ellentétek is, de ahhoz türelem és elfogadás kell.

Én és a párom teljesen különbözünk, és sokat is veszekszünk emiatt, többet, mint az átlagpárok. 6 év után még mindig összebalhézunk kisebb dolgokon is, de már rutinosan kezeljük. Átvészeltük a legnehezebb időszakokat, és már toleráljuk, ha nem is fogadjuk el teljesen a másik ilyen-olyan dolgait.

Ennek ellenére úgy gondolom, hogy nem vagyunk erősebbek vagy összetartóbbak más pároknál, inkább csak megnőtt az ingerküszöbünk.

Szerintem az ellentétek érdekesek az elején, ezért vonzzák egymást, de utána ez gyorsan átfordul taszításba, amint az érdekek komolyabban összekülönböznek.

Szerintem az ellentétek apró dolgokban még jók lehetnek, hacsak nem mennek a másik idegeire egy idő után....

Azonban a fontos dolgokban csakis a hasonló gondolkodás állja meg a helyét. Értem én ezalatt azt, hogy pl. a volt férjemről már a házasságunk éveiben kiderült, hogy semmi esetre sem szeretne gyereket. Én pedig pont az ellentétje voltam. Én szerettem volna. El is váltunk, többek között ez volt a fő ok. Tehát ilyen kaliberű kérdésekben jó, ha egyetértés van a felek között. A második férjemmel már nem volt ilyen nézőpont eltérésünk, 3,5 éves már a lányunk. :)