Hogyan jöjjek már össze vele? Vagy ne jöjjek? Fiúk, please?

Van egy pasi. Eleinte nekem nem is tetszett, észre sem vettem, nem is érdekelt. Aztán egyik délután elkezdted nyomulni és onnantól nyomult vagy 3 hétig. Nagyon. Meg igy taktikázott, változatos stílusban, hol kedvesen, hol tahón, hol jófejkedve, nagyon hajtott. Nekem még ekkor sem tetszett, csak azt érte el nálam, hogy jókat röhögtem rajta. Aztán mikor már azt hittem lekopik, akkor összevesztem vele, mert bejátszotta a szuperféltékenyt, kb minden pasira akivel voltam kiakadt, jó oké még direkt rá is lapátoltam egyet kettőt, hagyd pukkadjon meg. És akkor mikor összevesztünk, na éppen akkor jöttem rá, hogy teljesen felkavart érzelmileg és hogy kell nekem és rohadtul szeretem, csak sajnos akkora már felszívódtam, minden elérhetőségét kitöröltem addigra. Na utána meg megint elkezdődött a suli, hát azóta mindig bámul még mindig, meg egy csomószor beszél rólam másoknak meg mikor meglát akkor kb furán viselkedik. Nekem most nagyon tetszik, de borzasztóan is érzem magam egyúttal, mert elküldtem. Most meg már rohadtul nem akarok odamászni, mert utálok kezdeményezni, sosem ment, mármint így direktbe odaállni nem akarok, hogy hé tetszel , bocsi meggondoltam magam az milyen már? De hátugyanakkor ottvan a vonzalom. Viszont sajnos más bajok is vannak. Pl. mikor féltékenykedett, ocsmány szavakkal illetett, jóformán mindenért kaptam, és amit csinált velem az nagyon nem volt nőhöz méltó. És akkor gondolom ugyanilyen féltékeny lesz ha már járni fogunk. Barátnőim szerint egy ronda lúzer, és szerintük random rámászik az összes csajra, ugyanazzal a lúzer betanult dumával. Szerintem ami gond lehet és amiért összevesztünk az az, hogy nagyon hasonló a természetünk, temperamentum, gyengeségek , erősségek, rossz szokások, hobbik, szóval és emiatt ütjük egymást. Nagyon vonz, de az elején mikor megismertem, rohadtul nem gondoltam volna, hogy egyszer még akár meg is tetszthet és beleszerethetek. Most titkolom az érzelmeimet előtte, mert ez a legbiztosabb amit tehetek, nem akarok pofára esni, de belül majd meghalok annyira kell, és nem tudom, hogyan derítsem ki, hogy mi a helyzet nála, hogy kellek e még neki, vagyis hogy tényleg én kellek neki. A várakozás fárasztó, de nem tudom, tényleg, nagyon durván utasítottam el, és küldtem a francba, de most ez megbosszúlta magát, rengeteg az álmatlan éjszakám. Testileg borzasztóan vágyom rá, ha csak egy kaland jönne össze mondjuk egy hétvége annak is örülnék. Képtelen vagyok megmaradni egy helyben, ha a közelemben van, tiszta blokk leszek, hülye pofákat vágok és kidüllesztem a melleimet, és kész...Viszont az is benne vagy hogy ő a neten akart felszedni, nem a suliban, személyesen, mert ő félénk, és néha önbizalomhiányos és csak neten meg smsben mert udvarolni, szóval várhatom míg odajön....