Véleményekre lennék kíváncsi, mert elbizonytalanodtam a párkapcsolatomban! Szerintetek már nem szeret? Esetleg kihasznál? Vagy csak simán egy hullámvölgyről van szó? Több infó lent!

Neharagudj,de szerintem a legvalószínűbb, hogy neki van itthon más kapcsolata is rajtad kívül,mikor nem vagy itt....

Kicsit butus vagy, hogy kéthetente csakúgy kicsengeted a lóvét az utazásodra, hogy picit együtt legyetek..

Ilyenkor a legjobb,ha TE szakítasz vele!

Nő vagyok, de én meg nem mondom miért csinálja ezt... Én mindig kimondtam, hogy vége akármennyire is nehéz volt (volt, hogy 3x is szakítanom kellett egy fiúval), de az az alap, hogy őszintén a szemedbe mondja, hogy mit érez irántad, és mit szeretne. Beszélgess el vele, kérdezd meg, hogy szeret-e, hogyan lehetne jobb a kapcsolatotok, mit tudna ő tenni azért, hogy jobb legyen, és miben tudnál te változtatni, vagy hogy egyáltalán akarja-e még ezt a kapcsolatot. Mondd el neki te is, hogy mi az ami nem jó, kérdezz rá nyíltan, hogy miért kritizál, és ha eddig szeretett csókolózni, akkor miért nem szeret már.

A helyedben én megmondanám neki, hogy ha továbbra is így viselkedik, akkor vége. Lehet pont ezt várja tényleg, hogy te mondd ki, de akkor elég gyáva...

20L

"nem tudna kialakulni szerelem ha ilyen ritkan talalkozunk,es hogy szeret,csak nem ugy!!komolyan lanyok,dobjam ki,es kesz?"

Ne szerintem ezzel feltetted most az i-re a pontot.Megmondta konkrétan, hogy nem szeret téged úgy,ahogy kellene.

Már több mint 1éve jártok,ha jól vettem ki az írásodból mégsincsenek olyan érzelmei és hozzáállásai irántad illetve hozzád, amilyeneket te igazából szeretnél tőle!

Egy ilyen kapcsolatnál ahol 2hetente találkoztok nem is tud szerintem kialakulni a napi rutinotok,az együttélés,a másik igazából való megismerése.Pláne ilyen viselkedéssel,amiket ő csinál...

Egyszerűen nem vagytok egymáshoz valók valószínűleg.Különbözőek az érdekeitek,a jövőképetek és a céljaitok....Szerintem ne pazarold az idődet.

Míg te 30 évesen már lakásvásárlásban és családon gondolkozol, ő még mindig csak 24 éves és megteheti, hogy legyen jó pár 1-2-3éves kapcsolata utánad,mert neki még nem célja a családalapítás...

Van még rengeteg nő,akibe időt és energiát tudsz fektetni ne aggódj:)

Engedd őt el szerintem....Senkit sem lehet megváltoztatni!

24N

Nem tudom, hogy nekem mi segített volna, de lehet, hogy csak ez, hogy kidobott. Talán ha három napig voltam még idióta utána, aztán rádöbbentem, hogy teljesen elveszett a realitás érzékem, és teljesen kifordultam magaból, és felismertem, hogy én vagyok a hülye. Amíg benne voltam, addig meg voltam róla szentül győződve, hogy mindenki hülye csak én vagyok helikopter. Csomószor már az adott veszekedés közben is éreztem, hogy totál nincs igazam, és hogy igazából most azt kéne mondjam, hogy bocs tök hülye vagyok, igazad van, de ezt ugye nem engedte a büszkeségem, és inkább addig mondtam a magamét, míg enyém nem lett az utolsó szó. Azt hiszem nálam valójában az volt a baj, hogy már nem mertem hinni az egészben, ott lebegett ez a rohadt szakítás kérdés, és szétvetett a bizonytalanság, tele voltam félelemmel, frusztrációval és átment az egész egy ilyen hatalmi harcba, amiben akkor éreztem jól magam, ha elhittem, hogy nyert ügyem van. Pedighát pont nem nyertem ezekkel a veszekedésekkel semmit, de valahogy jobb érzés volt, hogy úgy jövök ki belőle, hogy na már megint nekem van igazam és ő a hülye.

Persze totál nem biztos, hogy analóg a két helyzet, de azt hiszem rajtam az segített volna, ha kicsit pofára ejtenek, ha kicsit aggódhatok, ha mondjuk történt volna vele valami baj, amiben valóban a segítségemre lett volna szüksége, nem tudom. Ahogy kidobott, minden kivilágosodott, de nem tudom, hogy ha nem dob ki, akkor tudott-e volna olyat tenni, amitől kitisztul a kép.

Tudom, én is utálom a taktikázást, de én a helyedben azt hiszem egy kicsit ráijesztenék. Tűnj el skyperól, ne jelentkezz pár napig, ha keres ne reagálj, esetleg dobj egy sms-t, hogy bocs de gondolkodnom kell, nem akarok most veled kommunikálni. Hagyd egy kicsit tipródni, hátha letisztulnak a dolgok. Persze az is lehet, hogy ez hülyeség, és az is lehet, hogy nálatok ez pont rosszra vezetne, pláne hogy neked nem jönne őszintén.

Nem tudom, hogyha nem véresen komolyan dob ki, hanm érzem rajta a bizonytalanságot, akkor is magamba néztem volna-e, vagy akkor maradt volna az az ostoba álláspontom, hogy ő a hülye. Fogalmam sincs. Meg mondom, totál nem biztos, hogy analóg a két helyzet, hiszen nincs két egyforma ember, helyzet, akármi.