Hogy lehet elfogadni ha a párotoknak már van gyereke az elöző házasságábol? Lehet ugy kezelni az ö gyerekét ahogy a sajátomat (nekem is van gyerekem az elöző kapcsolatombol)?

Halmozottan hátrányos helyzetben vagy. Én is. :-)

De én nem szólok rá, mert tudom, hogy eszköztelen vagyok. Csak indirekt módon tudok "nevelni". Soha semmit nem tiltok meg.

A 11 éves gyerek már nagyon jól tudja, hogy semmit sem tehetsz. Akármilyen szemét, nem adhatsz neki egy pofont.

Nem lehet úgy kezelni, mit a sajátodat.

Jézusom, nem bírod ki azt a pár napot amíg ott van? Egy érett felnőtt vagy, komoly hogy féltékeny vagy egy 11 éves gyerekre? Mi lenne ha elkezdenél felé közeledni, vagy ehhez túl kicsi az agykapacitásod?

"én háttérbe szorulok,nem tudok a párommal ugy beszélgetni és együtt lenni ahogy szeretnék"

B@szki, nem körülötted forog a világ, kapjál már a fejedhez.

# 3!

Nagyon mellékvágányon vagy. Ha elolvastad volna kérdést, akkor nem írnál ilyen hülyeségeket.

Éppen arról van szó, hogy a gyerek féltékeny és a gyerek próbálja kierőszakolni, hogy körülötte forogjon a világ. A gyereknek sokkal könnyebb a helyzete, mert ő csak tönkre akarja tenni a felnőttek kapcsolatát. Tudja, hogy ha normális a szülő, akkor nem fogja ott azonnal nevelni. Ezzel a gyerek vissza is él. A kérdező szinte semmit sem tehet.

Egy ilyen gyerek még azzal sem tud mit kezdeni, hogy a pótapa normálisabb az igazi apjánál. Megijed attól, hogy a pótapa normális, kedvelhető és összezavarodik.

Hehehehe.... XD

Ja a gyerek az olyan. Aljas számító kis korcs. 11 évesen már elváltak a szüleim, apa új nője pedig igyekezett minél inkább levakarni minket a halálba.

Én azért beszéltem megállás nélkül apának abban a havi 1 napban, amíg találkoztunk, mert hiányzott és el akartam neki mesélni mindent, amiről lemaradt, és amiről annó kisgyerekként még úgy gondoltam, hogy érdekli.

Nem a kapcsolatát akartam tönkreb.szni, tudtam, hogy ők elváltak, ez van. Én az apukámat akartam, ennyi, kész, nem több, nem kevesebb. És havi 1-2 napot szerintem túl lehet élni, hogy nem veled foglalkoznak.

De ha olyan számító kis kva akarsz lenni, mint apa nője volt, akkor simán hangold a gyerekei ellen, a férfiakat elég könnyen lehet.

Most 21 évesen, már szinte semmi kapcsolatom nincs az apámmal, le se sz.rja, hogy élek vagy sem. :)

Szóval azért itt mielőtt gyártanátok a rögeszmés a gyerek tönkre akar cseszni mindent elméleteket, gondoljátok már végig, hogy mit mondtok, azért egy gyerek fel tudja ám fogni, hogy a szülei nem lesznek többet együtt, de a szeretetükre ettől függetlenül még igényt tarthat...

21L

# 6!

Ez nem rögeszmés dolog, de te is látod, hogy most le sem sz@r, de neked mégis ő volt az APA! Tehát azt nem igazán sikerült időben megértened, hogy neki te már nem számítasz. Ennek felfogása pedig kisgyerekként szintén nagy trauma. Gondolhatja ilyenkor a gyerek, hogy egy másik felnőtt miatt lehet. 11 évesen még bőven így gondolkodnak a gyerekek. Nehezen fogadják be a valóságot.

Egészen már a havi 1 nap és heti 2-7.