Szeretem, de lehet szakítanom kellene vele, hogy találhasson magának egy olyan lányt, akivel jobban összeillik?

2 hónapja ismerjük egymást, 1 hónapja vagyunk egy pár. Eddig nagyon jól mentek a beszélgetések, nem igazán volt csend, még ha 3 napon keresztül egyfolytában együtt voltunk, akkor sem.

Bár a beszélgetések főként sztorizgatásból álltak, de én már kezdek kifogyni a vicces/érdekes történetekből. Tiniként sokat buliztam, de a fősuli alatt ez eléggé megcsappant, elég depis voltam, senkihez/semmihez nem volt kedvem, inkább ültem itthon. Hobbin nem igazán van, olvasni, filmezni szeretek, ennyi. Nem igazán történnek velem dolgok. A barátaimmal csak keveset tudok találkozni, beszélgetni, jó, ha két hetente csinálunk valamit, akkor is csak iszogatunk "öregesen". Nem megyünk sehova. Semmi inger nem ér.

A barátom nagy fesztiválarc, nagyon sok dolog történt/történik vele, rengeteg barátja van, mindig csinálnak valamit. Most megyek vele én is, és élvezem, mert én is "fesztiválarc" lennék, de az élet nem olyan barátokat adott mellém, akik jöttek volna velem akár koncertekre, akár fesztiválokra. De ezek a közös dolgok nem olyan élmények, amiket lehet mesélni a másiknak, tekintve, hogy mindketten ott voltunk és mindketten átéltük.

Én a barátaimról és néha 1-1 problémámról is beszélek neki, ő annyira nem.

Azt mondta szeret engem és látom is rajta, én is szeretem, de ez a dolog nagyon frusztrál! Lehet az lenne a "helyes", ha elengedném őt és találhatna magának egy nagydumás, vagány "sokat tapasztalt" csajt?

Mindketten 23 évesek vagyunk.