28 éves lány vagyok. Hogy változtassam meg ezeket a tulajdonságaimat? :türelmetlenség, önértékelési gondok, nem tudok veszíteni egy konfliktusban, nehezen kérek bocsánatot, v legalábbis nem rögtön, nehezen kötök kompromisszumot? Nagyon fontos volna!

Nem tudom párkapcsolatban élsz-e most, mert azért az sem lényegtelen infó. Véleményem a következő:

- türelmetlenség: ezen egyszerűbb segíteni, mindig gondolj bele abba, hogy van amit te sem tudsz azonnal megcsinálni, vagy időbe telik míg megcsinálod (lassúság). Másrészről ha valamit elvársz valakitől, akkor azt egyértelműen közöld vele, mert magától senki nem találja ki, a gondolatolvasás nem jellemző a homo sapiens-re.

- önértékelési gondok: az állandó összehasonlítgatás és a média által súlykolt közízlés miatt gyakorlatilag az emberek 99%-a küzd ezzel, senki nem elégedett magával, még a legdögösebb nő és legjóképűbb pasi sem. Ezt nem könnyű leküzdeni, mivel állandóan kapjuk az ellenkező ingereket. De biztos van olyan akinek te leszel a legjobb és legtökéletesebb. Olyankor viszont ne tedd tönkre kishitűséggel a dolgot, hagyd, hadd imádjon aki imád.

- nem tudsz veszíteni egy konfliktusban: ez is kemény dió, az ilyen típust nem lehet meggyőzni akkor sem, ha téved. Bár igazából konkrétan konfliktusokban szerintem nincs olyan hogy ki nyer ki veszít, a konfliktust egyszerűen az egyik fél váratlanul abbahagyja és úgy van vége. Én például azon vagyok, hogy kerülöm a konfliktusokat és ha kialakul, akkor is rövidre zárom.

- nehezen kérsz bocsánatot: pedig nem nehéz, és általában örömet okoz a másiknak, és a szimpátiaszinted baromi nagyot ugrik nála. Másrészről ha megfigyeled az ilyen konfliktusokat és bocsánatkéréseket, akkor kábé ezt látod: "Anyád! - Tiedé!" majd utána: "Ne haragudj! - Te ne haragudj, szégyellem amiket mondtam rád! - Nem, én jobban szégyenlem, mert durvábbakat mondtam! - Nem, én mondtam olyanokat amiket nem kellett volna!" Vicces, de tényleg így megy. :)

- nehéz kompromisszumkötés: a túlzott önzés egyik viselkedésben megjelenő formája. Igazából már az sokat segíthet, ha az ember kilép az önzéséből és önös érdekeiből és átgondolja a másik fél szempontjából, hogy az adott szituáció milyen nehézséggel jár számára, majd belegondolsz hogy neked sem lenne túl jó, és máris hajlamos az ember engedni dolgokban. Nem szép az, hogy mindig csak neked legyen jó, legyen inkább kevésbé jó, de mindkét fél számára.