Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Normális, hogy emiatt depressziós lettem?
A barátommal több mint egy éve vagyunk együtt. Mindkettőnknek ez volt élete első igazi szerelme, nem egy diákkori szerelem, ami egyik napról a másikra elmúlik. Nagyon szorosan kötődtünk egymáshoz, és úgy éreztem én vagyok a világ legboldogabb embere.
Sajnos azonban az a bizonyos \'rózsaszín köd\' nem tartott örökké nálunk sem. Szinte minden egyes nap összeveszünk, persze utána végül mindketten rájövünk, hogy szeretjük egymást, de én belül mégis iszonyatosan szenvedek. Emellett úgy érzem, már nem vagyok olyan fontos neki, mint régen. Mikor elkezdtünk járni, tényleg a tenyerében hordozott, mindig törődött velem, becézgetett... szóval nagyon szerettük egymást. Ma már sokszor van olyan, hogy inkább elmegy szórakozni a haverjaival, minthogy inkább velem lenne. És ez nekem nagyon fáj, hogy inkább őket választja helyettem. Sokszor kérdezem magamtól: hogy jutottunk el idáig? Jelenleg nem érzem, hogy fontos lennék neki, emiatt minden életkedvem elment, minden egyes nap sírok, csak ő nem tud róla.
Bár az elején tudtam, hogy minden bizonnyal nem mindig leszünk ilyen tökéletesen boldogok, mint akkor, de nem hittem volna, hogy ilyen nehéz lesz ezt így átélni, és elfogadni, hogy a szép idők örökre elmúltak:(
Van még esély arra, hogy újra boldogok lehessünk? Elhagyni semmiképp nem szeretném, mert ő életem szerelme. Aki esetleg hasonló cipőben jár vagy volt már ilyen helyzetben kérem írjon:( előre is köszönök minden választ!
válasza:Velem pontosan ugyanez történt. Kezdetben rózsaszín köd, közös tervezgetések. De a rózsaszín ködtől az ember nem látja, ha vannak alapvető problémák, és ez csak akkor derül ki, ha a kezdeti rajongás elmúlik. Nálunk is elmúlt, és a haverok fontosabbak lettek, mint én. Énis azt gondoltam ő életem szerelme, de csak addig, amíg nem tudjuk, hogy létezik más, akivel jobban összeillünk. Én mertem lépni, mert szerintem egy ilyen kapcsolat már nem hoz boldogságot; bár ismerem az érzést, hogy mindegy hogyan, csak vele lehessek, még ha utána órákig sírok is, csak ne veszítsem el. De őszintén: boldog vagy vele, vagy már csak azt a valakit szereted, aki a kapcsolatotok elején volt? Szerintem rád is vár valaki, akivel valóban boldog lehetsz, akinek fontos vagy, akivel hasonlót vártok egy kapcsolattól. Szerintem először beszéld meg vele, ő hogyan gondolja, akar-e változtatni. Ha látod, hogy rövid időn belül nem juttok semerre, lépjél...
sok sikert
válasza:Ha már 1 év alatt elmúlik a szerelem, a törődés, akkor nem sok értelme van folytatni a kapcsolatot.
Úgy tűnik, a párod teljesen megszokta azt hogy vele vagy, természetesnek vesz.
Annyit még tehetsz, hogy elkezdesz vele egyre kevesebbet törődni, hátha észreveszi magát. Ám ha mindezt a saját példámra ültetem át, általában akkor már túl későn kap észbe az ember.
Arra gondolj, hogy ha már 1 év alatt ennyit romlott a kapcsolat, akkor mennyit fog romlani 10 év alatt? Te otthon leszel a gyerekkel, dolgozol, takarítasz, miközben ő a haverjaival szórakozik?
És még egy kérdés: szerinted az a férfi aki igazán szeret, hagyná, hogy akár csak egy könnycseppet is okozzon neked?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!