Távol vagyok a családomtól, nem birom, mert honvágyam van? Mi a megoldás? Részletesen lejjebb

Íratkozz be valami diákkörbe, vagy klubba, vagy szakkörbe!

Sport? Akár a sulin kívül, a városban. Úgy egyszerűbb lesz megszokni.

Ha 6 évesen kezdte az iskolát (mint az én fiam és mint anno mi majdnem mindnyájan, mielőtt kitalálták, hogy majd' minden gyereket az oviban tartanak amíg be nem töltik a 7-et), akkor simán kerülhetett 17 évesen egyetemre, és majd ebben a tanévben tölti a 18-at. Számolj utána!

Kedves Kérdező! Tudod, amikor kiszakadunk a megszokott környezetünkből, még a szomszéd falu lakói is ijesztően idegennek és furcsának tűnnek, még ott, alig néhány km-re az otthonodtól is nehéz lenne beilleszkedni. Ne ijedj meg, nem vagyunk mi sem marslakók, csak kicsit mások, mint ahonnan te jöttél. Keress magadnak barátokat, légy nyitottabb, beszélgess egy-két szimpatikusnak tűnő társaddal,meglátod, nagyon hamar nem leszel magányos!

9 év alap és két év középiskola? És akkor érettségi? Mert én nem ismerem!

Barátkozni is meg lehet tanulni!Kell is!

Íratkozz be egy önismerti körbe, vagy színjátszó körbe! Vagy keress valami önkéntes munkát, egy csoportot, aki ilyet csinál: telefonos lelkisegély, öregotthon látogatás, gyerekosztály, állatok gondozása az állatkertben....

Éppen rád fér, hogy kicsit önállósodj! Lehet, hogy mások az emberek, de nekik is úgy fáj épp a sz

ívük, mint a Tied!

[link]

"Pofonegyszerű módszer, de működik, és azonnal kétféle ellenszert kaphatunk a felgyülemlett honvágyra: pozitívat és negatívat.

Pozitív honvágycsaillapítók:

* Találkozni a barátokkal, beszélgetni,

* beülni egy-egy kávéra, teára valahol,

* elmenni múzeumba, ahol végre nem esik nehezemre az összes le- és kiírást végigolvasni, mert magyarul van,

* elsétálni a régi-jó-kedves helyekre, mint Múzeum körút, Blaha, KCSSK, Kiskékség, Trombitás, stb.,

* élvezni hogy vannak éjjel-nappali boltok (I love Tesco),

* egyálatalában csak lenni, lenni a nyelvterületen, a kultúrközegben.

Negatív honvágycsaillapítók:

* Igénybe venni a BKV-t, a Magyar Postát,

* megpróbálni bankkártyával fizetni (kevés helyen fog menni),

* megpróbálni egyáltalán fizetni valahol anélkül, hogy ne fussunk kőbunkó pénztárosokba (I love Tesco),

* megkísérelni A-ból B-be eljutni gyalogosan ill. tömegközlekedéssel egy baba társaságában, aki viszont kocsival van (ez se fog menni, ill. szerencsétlen babakocsis barátnő, már annak se fog eztán örülni, ha valaki ismeretlenül is hajlandó segíteni nekik a le- és felszállásnál, mert sajnos valószínűbb, hogy az alak a pénztárcára utazik, minthogy tényleg segíteni akar),

* ügyintézni a biztosítónál, ahol nemcsak nem hajlandóak felhívni, ha külföldi telefonszámot ad meg az ember, de meg sem lehet adni külhoni számot, mert a rendszer alapból csak magyarországi számokra van állítva, és a 20/30/70-es szolgáltató-számok valamelyikét követeli, egyebet nem tud értelmezni.

Mivel a kétféle ellenszer egyformán hatékony, honvágy kipipálva! Juhú!

Leszűrt bölcsesség a rózsa-tövis reláció alapján:

Nincsen Tesco tesco-pénztáros nélkül...,

...de legalább nyitva vannak, és tartanak mazsolás krémtúrót. :) "

[link]

sztem addig kezdj barátkozni még mindenki új ilyenkor könnyebb és mindenki barátságosabb mivel mindenkinek új a környezet. ne félj odamenni emberekhez megszólítani őket beszélgetni velük ugyanolyan emberek mint te.

próbáld pozitívan nézni a dolgokat ne úgy hogy jaj már megin bekell menni sok idegen mert így sokkal nehezebb lesz.