Hogyan lehet túltenni magad egy verésekkel teli kapcsolaton?

Végre összeköltöztem a szerelmemmel,aztán kiderült,hogy nem szereti,ha hasmenésem van és nem mondom,hogy jó reggelt,mert rohanok a wc-re,nem szereti,ha úgy öltözöm,ahogyan eddig és igazából engem sem szeret,csak egy szolga kell neki otthonra,aki mindent úgy csinál,ahogy ő akarja és ehhez vidám arcot vág.Már azt sem tudom,nekem miért okozott örömöt az olvasás,a buborékfújás,vagy a főzés.Csak csirkehús és csak apróra vágva ette meg.Aztán már semmi sem volt jó.Kutyasétáltatás közben csak a kutyát nézhetem,mert aki nézelődik,az k_rva.Vásárolni már nem is akartam vele,mert csak őt falhattam,és nem nézhettem körbe,semerre,soha.Mindenemet el kellett dobnom,a szüleimmel nem beszélhettem,mert ők nem is szeretnek engem.Folytathatnám a sort,de így is olyan ostobának érzem magam emiatt,amiért ezt hagytam magammal megtenni.Az utolsó napon hajnalban hadonászott az ollóval és felpofozott,amiért nem mondtam a kérdésem végére,hogy "kicsim".Azon a napon elszöktem,amíg dolgozott.Aztán vetettem látleletet,mert egy régebbi verés,hajtépés,rúgdosás után maradt még egy jó pár nyom.A hajam tövig kellett vágni,mert berasztásodott a vértől,a szemeimen alig láttam ki,a kezemet majdnem eltörte,agyrázkódásom lett,a két combom pedig fekete volt,nem is lila,a sok rúgástól.Igen,nagyon ostoba vagyok,és nem is értem,miért hittem el neki,amikor azt mondta,ezt szerelemből teszi,mert annyira szeret,hogy meg kell vernie.

Azóta nem tudom,mit csináljak,egy hete anyuval vagyok végre,aki halálra aggódta magát,mert nem tudott elérni sehogyan sem.

Nem tudok ránézni az emberekre,állandóan szégyenlem magam,rosszakat álmodok a verésekről,hogy lehet ezen túltenni magam?Hogyan?