A tavolsagtol, ki lehet ábrándulni valakibol?

Kétlem, hogy a távolság miatt.

Az, hogy mi lehet az igazi oka, nehéz innen megmondani. Lehet, hogy tényleg van/volt valakije melletted, hiszen kevesen tudnak e korban kitartani egymás mellett úgy, hogy a párjuk távol van tőlük. De egyáltalán nem lehetetlen, ha szívből szeretsz valakit, se távolság se semmi nem választhat el a szeretett személytől :)

Szerintem a korkülönbség sem lehet nagy gond, hasonló 'felosztás van nálunk is :) persze mindenki más ritmusban érik.

Ha igazán szeretsz valakit, ahogy az előttem lévők is írták, a távolság nem számít!

Viszont be kell látni, ebben a korban a kitartás nem épp a legerősebb tulajdonságunk nekünk embereknek(igazából később se, de a kor hoz valamiféle türelmet, elfogadást). Minden megoldható! Tényleg.

Ami meg a másik "kicsiség" dolgot illeti. 14 éves lányhoz, 17 éves fiú, korban passzol"na", amúgy inkább nem, hisz lehet, hogy még te nem vágysz olyan dolgokra amit Ő "elvárhat". Gimnazista nagyfiú, végzős általános iskolás? Más a prioritás, a szülők hozzáállása. Szerintem keress valakit, aki korban -és távolságra- közelebb áll hozzád.

(Aki majd talán szeret is.)

Szerintem igen... Nem is az a szót illetném erre, hogy kiábrándulni, inkább a szó teljes értelmében eltávolodni.

Persze ez függ attól is, hogy mennyi ideig vagytok távol egymástól. Ha csak pár napig, akkor megoldható, de hosszú távon szerintem nem. Az embernek vannak szükségletei (és most nem a szexre gondoltam), amit ki kell elégítenie. Én sose kezdenék távkapcsolatba. Olyan férfira van szükségem, akire bármikor támaszkodhatok, aki ha baj van velem van. Márpedig több 100km-re ez szerintem nem megoldható.

Nem választanám azt a munkát. Az más szituáció volna, mert ott és akkor ketten együtt dönthetünk a továbbiakról.

Viszont azt nem tudjuk (legalábbis fiatalon) befolyásolni, hogy hol élünk avagy hova születtünk.