Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Ilyenkor mi van? Ha én is...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Ilyenkor mi van? Ha én is szeretem és ő is szeret, akkor ezt miért nem képes elmondani? Egy kívülállónak mi a véleménye?

Figyelt kérdés

Nagyon tetszik egy fiú, minden percben csak rá gondolok, szerintem szerelmes is vagyok. Nyolc és fél éve osztálytársak vagyunk (8 osztályos gimibe járunk), ennek köszönhetően vele táncoltam életemben először még elsőben és tőle kaptam az első "szájra puszit" még hatodikban (felelsz vagy merszeztünk). Ezek az emlékek annyira sokat jelentettek nekem, hogy amikor barátnője volt hetedikben nagyon szomorú és szétesett voltam. Viszont idén kilencediktől mindennap hiányszik és róla álmodom (valószínűleg most érhettem meg a szerelemre:) ). Ebben a félévben eddig többet beszélgettünk mint valaha. Többször elkísért pékségbe, délutánonként jókat dumáltunk és amikor gólyaavató volt és az volt az osztályfeladat hogy egy kártyát egymás szájából kell "kiszívni", ő volt az egyetlen fiú, aki beállt egy lány mellé, mellém. Aztán kb. fél hete volt egy koncert, amin mindketten szerepeltünk és a szüleink is ott voltak. Én zenekarral léptem fel szóval nem kellett nekem különösebben gratulálni mert nem csak az én érdemem volt a koncert, viszont amikor kijöttem a színpadról ő ott állt és rám nézett, de nem is köszönt. Meg sem mukkant. Gyorsan elrohantam, elpakoltam a hangszert, aztán sírtam egyet a mosdóban, hogy mi volt ez, és utána beültem a koncertre. Meghallgattam többek között őt is. Mikor vége lett, odamentem hozzá és gratuláltam, erre ő csak annyit mondott hogy köszi. :( Hazafelé a kocsiban a sírás határán voltam , de a szüleim előtt azért tartottam magam. Viszont anya megszólalt és elmesélte hogy mit mondott a fiú anyukája: állítólag én nagyon tetszem Neki és nagyon szeretne velem járni, senki sem érdekli őt rajtam kívül, viszont annyira régóta ismer, hogy szinte a húgának tart... Na erre úgy elkezdtem zokogni az autóban, hogy anyunak fére kellett állnia, hogy lenyugtasson. Egyszerűen nem értettem, hogy miért nem szól hozzám normálisan amikor tetszem neki... Aznap egész éjjel zokogtam. Másnap próbáltam normálisan viselkedni, ami sikerült is. Nem nagyon szóltam hozzá, és kezdtem észrevenni hogy próbál közeledni, de nagyon óvatos, vagy nem is tudom.

Nektek mi a véleményetek ezzel kapcsolatban? Mert én ezt most nem tudom hova tenni... :// Léccí segítsetek kicsit!! :') Ja, és bocsi, hogy ilyen hosszú lett.:)

15/L


2013. dec. 21. 20:54
 1/4 Tihyanyi Bogi válasza:
Hát én teljesen odáig vagyok. Ez a történet amit le írtál, nagyon tetszik. Szerintem mindenképpen segítsél be neki egy kicsit. Csak annyit kéne csinálnod, hogy miközbe beszélsz, becsempészel néhány kis szócskát. Olyanokat hogy ari vagy cuki. De úgy, hogy csak akkor vegye észre, ha jobban elgondolkozik a mondatodon. Ilyenkor eléggé elfogod gondolkoztatni. De mindenképpen bátorítsad. Nagyon drukkolok hogy össze jöjjetek. Remélem segítettem.
2013. dec. 21. 21:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim válasza:
hát a koncertes köszönésre csak annyit, hogy lehet nagyon izgult (én is voltam gy a szerelmemmel) Szinte észre se vettem annyira paráztam.. Szerintem 1000000%, hogy szeret. Az lehet, hogy az elején még maga sem gondolta, hogy szerelmes. Majd egyszer csak beütött neki, hogy szeret. És most azért próbál kerülni, mert nem akarja, hogy észre vedd. Az előttem szólónak igaza van. próbáld mutatni neki, hogy tetszik neked.. bátorítsd szegény fiút :D remélem összejöttök :3 15/l
2013. dec. 26. 23:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 A kérdező kommentje:

köszönöm a válaszokat! azóta kaptam tőle szülinapomra egy karkötőt:)

de voltunk bálban az egész iskolával és azt a lányt hívta el, akivel kb. 2 évvel ezelőtt jártak, de szakítottak. és mit adott Isten, a bálon összejöttek újra, és a szemem láttára az orrom előtt smároltak. most teljesen szét vagyok esve és nem tudom, hogy mit tegyek, mert vagy tudja, vagy nem, de nagyon megbántott...

2014. febr. 9. 11:51
 4/4 anonim válasza:
Óóóó :(((( te szegény... hát van ilyen (mi mást tudnék mondani, sajna) Azt elhiszem, hogy szét vagy esve. Csak egy jó tanács (túl sok) nutella nem jó barát. Próbáld meg elfelejteni, nem gondolni rá (bár tudom ez nehéz). Barátnőiddel menjetek csavarogni, üljetek le valahol és elemezzetek fiúkat (és ne arról szóljon, hogy a fiú szeme olyan, mint az övé vagy hasonlók, csak mond el, hogy milyen, aki éppen arra sétál), akik körülöttetek van. Vagy akár egyedül is egy forrócsoki mellett, vagy teával. Addig se gondolsz a fiúra és lehet, hogy rájössz dolgokra, hogy ez meg az se volt meg benne. Nekem mindig segít, az változó, hogy mennyire. Nem éri meg futni utána, főleg, hogy (akarva/akaratlanul) fájdalmat okozott neked. Hajrá remélem találsz egy magadhoz hasonló rendes fiút. 2. voltam. (15/L)
2014. febr. 11. 20:37
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!