Hogyan lehet leállítani az exet?

A barátom az exével valami 5 évig járt, már aránylag rég, 8 hónapja szakítottak. A barátom részéről teljes a bizalom, nem szereti már, de nagyon kedves és aranyos fiúként visszaír neki, ha a lány felkeresi. És ez elég gyakran van. Még most is, holott a lánynak már van barátja, és a barátomnak is vagyok én. Nem akarok hisztis p. lenni, ezért néha csak finoman mondom a barátomnak, hogy zavar a dolog, és ő teljesen megértő meg minden, meg persze, nem ő kezdi a beszélgetéseket, de ettől függetlenül látom rajta, hogy valójában tetszik neki, hogy az exe kerek perec megmondja, bármikor megint összejönne vele (és megbánta, hogy megcsalta anno, és elhagyta más pasiért). Érthető, hogy ennek örül, nem az, de...

Nyilván nem tilthatom meg neki, hogy beszéljenek, azt se mondhatom, hogy ne vegyen tudomást róla, de azért kicsit böki a csőröm, hogy a lány gyakorlatilag bármikor összejönne vele, és mióta megtudta, hogy összejöttünk, gyakrabban ír, már nem heti egyszer, hanem szinte minden másnap, és bár bízom a barátomban, azért mi csak két hónapja vagyunk együtt, ez semmi az ex öt évéhez képest (na meg amúgy is). Félek, hogy vissza akarna menni hozzá idővel, mert régen azért szerette, és jó fej csajnak mondja.

Mikor ezeket mondom a barátomnak, mindig próbál vigasztalni, hogy még a megismerkedésünk előtt se akart volna megint összejönni vele, nemhogy most, de addig az ex nem is próbálkozott ennyire. Mindig elmeséli, hogy mikor írt rá és miről beszéltek, és abból azt szűröm le, hogy az ex nem hiszi el, hogy mi komolyan gondolhatjuk, és még mindig abban reménykedik, hogy ebből lesz valami kettejük között (a barátomnak is leesett ez azért). És ennek megfelelően is viselkedik, a lassú, kimért módszerrel, kedvesen és nem tudom én hogy próbálkozik szépen lassan elcsábítani tőlem a barátom. Mégis, mit lehetne tenni így? Elsősorban arra lennék kíváncsi, hogy én hogy tudnám minél kevésbé idegesítően kezelni a helyzetet, hogy nehogy még a végén én lökjem vissza a másik karjaiba. Az, hogy a barátommal beszélek, nyilvánvaló, mondtam már neki, hogy örülnék, ha leépítené lassanként az exét, de olyan kis jófiú, nem akar senkit se megbántani (még az én folyamatosan idegesítő exemmel sem volt hajlandó beszélgetni, mikor közös programunk alatt folyamatosan hívogatott, és nekem elegem volt belőle, ezért neki akartam adni a telefont, merthogy nem érdemli meg, hogy szándékosan bántsuk). Ezt én mégis hogy kezelhetném aránylag felnőtt, érett módon?

Bocsánat, hogy hosszúra és kissé kuszára sikeredett, remélem azért érthető a gond és hogy miben kérem a segítséget. Ezt előre is köszönöm.

huszonévesek vagyunk mindannyian.