Mit csináljak? Hogy lehet ilyen?

biztos hogy nem jobb mindenben. ez sima félreértelmezés.

Meg minek is versenyeztek?

Te szeretnél a domináns lenni?

Nekem is volt ilyen a párom. Vagyis, ő inkább istenítette mellé magát, hogy milyen klassz meg minden. Ha meg ezt nem jól reagáltam le, az lett a fejemhez vágva, hogy ilyen reakciókkal hogy akarok én emberekkel dolgozni... (minden álmom az volt, tudta ő is)

Nagyon rosszul esett.

Egy ideig mondtam, hogy legyen boldog magával, aztán elegem lett és megmondtam neki a magamét, hogy lehet, hogy mindenben jobb tőlem és nem vitatkozom ezen, lehet, hogy csapnivaló leszek a szakmámban és lehet, hogy nincs velem valami rendben. De én legalább mindig azon igyekeztem, hogy teljesnek érezze magát, segítettem, meghallgattam, támogattam, nem akartam több lenni tőle és nem nagyképűségből, de mindenki, aki ismer, megmondhatja, hogy kettőnk közül nem én vagyok a hulladék ember, aki képtelen normálisan bánni a társaival, mert mindig előrébbvaló volt mások érdeke a sajátomnál, mindig segíteni akartam másokon és sosem néztem senkit kevesebbnek magamtól, vagy kezeltem akármilyen negatív módon, még ha nem is volt fair, amit viszonzásul kaptam. Csakhogy mindennek van határa, és ha nem is lehetek semmiben jó, azt nem fogom hagyni, hogy önállóságra relatíve képes emberként bárki megengedje magának velem szemben, hogy ilyen szinten semmibe vesz. És hogy ennyi erővel szeresse magát, járjon meg csókolózzon magával, én meg el leszek olyan emberek társaságában, akik megbecsülnek és akik társként kezelnek, mert van bennük annyi emberiesség, hogy nem akarnak mindennel porig alázni. És bőven találok ilyent, mert szerencsére kevés olyan narcisztikus lényt ismerek, mint ő.

Egy ideig rágódott egyedül a dolgon, eltelt két hét, aztán realizálta a dolgok súlyát. Aztán kibékültünk. Most minden rendben. A te párod nem ilyen rossz eset az alapján, amit leírtál, sőt, abszolút "formálható".:) Szerintem az ő tetteiben nincs olyan erős szándékosság, inkább csak jó mókának tekinti. Talán azt tudnám mondani, hogy próbáld vele megbeszélni, hogy neked ez eléggé rosszul esik, és hogy nem lehetne-e vetélytárs helyett társként kezelni téged. Értem ez alatt, hogy ha jobb valamiben, tanítson meg, mutassa, meg milyen a "jó"... Próbáld kicsit könnyedebben felfogni te is. Ráadásul így neked sem lesz olyan rossz, mintha teljesen különválasztanád a céljaitokat és végül is hasznos, meg ő is "villoghat" a tudásával. Vagy egy dologgal kapcsolatban tehetsz fel keresztkérdéseket. Ezek minden esetben jók. Ha tudja rá a választ, legalább tanultál aznap is valamit, ha nem, akkor meg érzi azért, hogy messze van a tökéletességtől még. Ja, és semmi rosszindulat, semmi rivalizálás, stb... Próbálj... hogy mondjam... "lemenni" a szintjére. Nem durvult ez még annyira el, mint nálunk, hogy ne intézd el kevésbé drasztikusan. ;)

20l